Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XI. A JOBBÁGYSÁG KATONAI TERHEI - 1. Katonaállítás - e) A nép tűzzel, a szolgabíró vassal fenyegeti az elöljárókat

Erről a csaplárosné így vallott: „(Oláh György) ezelőtt circiter (körülbelül) négv héttel a csabai vendégfogadóban... magányosan ottan mulatott... Látván a nevezett legényt, hogy ottan borozna,... a katonák belékötelőzködték. Szüntelen katonának hittak, és sokáig csak mind arra ösztönözték és kénszerítették... Végül is őtet megfogván, s földre lecsapván, szűrét, bundáját róla lehúzták. Ezzel meg nem elégedvén, másodszor is a földre csapták, s húzták-vonták, gyomrozták és térdelték. Azután erőszakosan a kvártélyházba strázsa alá vittek, és ottan. . . akaratja ellen a mundérban felöltöztették." - Egy tanú arról is tudott, hogy „Oláh Gyurka az verbungon lévő katonáknak (szabadon bocsátásáért) 9 vonásforintot, egy márjást, három icce vajat és egy sajtot fizetett. Azon okbul, hogy most nevezett oláh legénynek pénze nem lévén, egy tehenét a fátens (tanú) gazdájának kénteleníttetett 9 vonásforintokon és egy marj ásón eladni. Azon pénzt pedig mind a katonáknak fizette."

27 1773. február 23-án Szarvason a vásáros nép véresre verte az erőszakosan verbuváló katonákat. Mint Beliczay József jelentette az alispánnak: „(A verbuváló kar tonák a legényeket) húzták-vonták, sőt erősen meg is verték ... Délután két óráig három szarvasi legényeket elragadtak... Midőn a harmadikát vitték volna kivont kardok között a verbunghely felé, a vásáros nép tovább... az ilyen erőszaktétel éket nézni nem akarta, s úgy egyszersmind (egyszerre) férfi és asszony különbség nélkül rajtok ütött, és minden, aki csak bozzájok tért, ütötte és hajigálta őket... Az vásárban majd minden szomszéd helyekbül még emberek lévén, mindnyájan egyszerre keveredve összerohantak,... hirtelenséggel pedig, úgyhogy majdcsak két vagy három minuta alatt a verekedés megesvén, a sokféle nép elszéledett.-. . A barbély ... a sebesek (sebesültek) eránt reménségben vagyon, hogy talán megmaradnak."

28 Huszár János Csongrád megyei lakos 1782-ben keservesen panaszolta, hogy három fiát a verbunkosok Orosházán súlyosan összevagdalták: „Keservesen panaszoljuk, hogy az elmúlt karácsoni napokban úrvacsorája vétele végett Orosházán lévén, a fiaink mint ifjak a csapszékre menvén, a verbungosok őket öszvemocskolták, erőnek erejével beléjök kötvén, elsőben húzták-vonták, annakutána kardhoz nyúlván, egyiknek a nyakát csontig bevágták, a másiknak a karját általütötték, a harmadiknak a fejét három helyen behasították, ós a középső ujját ízen elvágták, és Orosházán lakó sógoroknak hasonlóképpen, hogy őket védelmezte volna, keze szárát általütötték... Az is tudtunkra esett, hogy előre megköszörülték a 'kardot, és oly éles: karddal dolgoztának."

29 e) A nép tűzzel, a szolgabíró vassal fenyegeti az elöljárókat Tomcsányi főszolgabíró jelentette 1813. novemberében a megyének: „Az mostani utóbbi katonai állítás alkalmatosságával, amidőn azon rendelés kiadattatott volna, hogy aki alkalmatos gyermekét elő nem állítja, földjét, házát elveszti, lakhelyéből ki fog irtatni, békési lakosok tűzzel való fenyegetéseiket bé is töltötték, minthogy október 26-án éjtszaka a békési bírónak, Szabó Ferenc Jánosnak házához közelebb lévő sertésólat valami gonosztévő felgyújtotta, mely által a bíró és annak szomszédja . . . 1019 Ft 45 kr-ral károsíttattak meg."

30 Ugyanő még ládányi viceszolgabíró korában 1788. augusztus 20-i kurrensében figyelmeztette az elöljárókat, hogy „a helységek elöljárói és meghiteztetett esküdt helység cselédjei az asszonyi természetet félretegyék, és minden személyválogatás nélkül a megnevezett legényeket elfogják, különben a szegvári tömlöcöt el nem kerülik."

31 Csupor László alispán 1800. május 4-én már azzal fenyegetődzik, hogy „ha a bíró esiküdttársaival ezen rendelésnek legrövidebb idő alatt eleget nem tesznek, tehát az ő fiaik közül elmulaszthatatlanul fognak (a rekruták) kiállíttatni."

32 Sőt Stummer