Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XI. A JOBBÁGYSÁG KATONAI TERHEI - 2. Katonai beszállásolás - a) Ideiglenes beszállásolási rendtartás (1723) - b) A katonaság beszállásolása

János szarvasi alszolgabíró 1815. március 17-én már azt írja a gyomai bírónak: „Én nem győzök annyit firkálni, hanem ha negyednap alatt Gyulán nem leszen (a rekruta), a bírót magát állíttatom bé helyette."

33 2. Katonai beszállásolás a) Ideiglenes beszállásolási rendtartás (1723) A katonai beszállásolást és élelmezést szabályozó regulamentum (szabályzat) megérkezéséig a megye maga alkotott 1723. november 9-i közgyűlésén ideiglenes katonai beszállásolási rendtartást. Részletek: „1. Megtudván minden helység, kinek mennyi katonája, mennyi porcióval (élelemadaggal) assign áltatott (utaltatott oda), azoknak mindenüknek kapitány uram, úgy subalternus ikommissáríus (albiztos) uram őkegyelméknek jelenlétében szállás bírák által rendeltessék, azhol ruháját, fegyverét és istállóban lovát tisztán tarthassa, úgy mindazonáltal, hogy az katona is egyszer néki rendelt szállásisal állandóképpen megelégedjék, és hetenkint vagy holnaponkint ne változtassa szegénységnek vexációjával (bosszantásával, zaklatásával). 2. Rendeltetik napjában a katonának minden orális (fejadag) után, ha napestig nem eszik, s otthon van, hat grajcár, ha strázsára megyén, hét grajcár, úgyhogy azon hetedik grajcárban az gyertya is értetődjék.. . 3. Napjában minden katonának ebédre egy tál étke egy font húsbul álló lészen, azt mint a szegényember tisztességesen magának szokott készíteni, laskával vagy káposztával, lencsével, borsóval, 'kásával és egyéb házi éléssel, vacsorát is hasonlóképpen, föíöstökömről (reggeliről) és ozsonnáról meg sem emlékezvén. Ilyenkor pedig semmi pénzzel lakos nem tartozik. 4. Ágynak valót gazdák tartoznak adni feje alá két vánkost, egy derékaljt, egy lepedőt takarni valót, egy pokrócot lepedőstül. 6. Amikor pénzt vészen eledelért az katona, gazdáját akkor holmi ide s tova húsért vagy másért való küldözéssel nem fogja vexálni (zaklatni), hanem elégedjék meg azzal, kit az helységben ennivalónak pénzért találhat. 9. Tiltatifk az is az lakosoknak, hogy akár korcsmán, s akár másutt is katonáknaik veszekedésre való okot ne adjanak, vélek részegségre valót ne igyanak... 11. Minthogy azonban vármegyén 'kívül is, úgymint Debrecenben s máshova is strázsára szoktak járni az katonák, és ott 10 napig kimaradni, az szegénységnek könynyebbségére nézve, hogy tudniillik sáros és esős üdőben szénát utánok vinni ne kinszerí«essenek, azon 10 napra széna helyett egy német forintot fog adni a helység, amelyik helységben való az katona."

34 b) A katonaság beszállásolása Jó száz év múlva, 1834-ben, amikor az eddig Békésen és Csabán kvártélyozott 3 cúg (szakasz) közül egyet-egyet Szarvasra, Endrődre és Gyomára helyeztek át. Boczkó Károly szarvasi alszolgabíró szeptember 9-i kurrensében ezt írta a három helység elöljáróinak: „Mind a tiszt urak számára alkalmatos kvártélyokról, istállókról, mind pedig a közlegénység számára is alkalmas istállóikról gondoskodjanak, A katonai istállókban alkalmas bejárás vagyis elég magos ajtó légyen ... A lakosoknak a katonák iránt teljesítendő kötelességeik ezek; egy fél font húsnak megfőzése, tűz, só, fűtött szoba, szerszámoknak alkalmatos hely, ágyaikba friss szalma, lepedő s pokróc, az istállóba seprő, lapát. Az elöljárók által gyertyával fognak elláttatni."

35 140