Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XVII. ALLATTENYÉSZTÉS - 2. Szarvasmarha-tenyésztés - e) Marhadög

A megyei hatóságok a helységek elöljáróit okolták azért, hogy a persekúció napja valahogy mindig kiszivárgott, és az üldözöttek elmenekülhettek. A megye 1798. november 19-i közgyűlésén „a közbátorságra ügyelő kommissáriusok jelentik, hogy... amely nap vagy éjtszaka kimennek, ki által, ki által nem, az egész megyebéli pásztorok és kóborlók megtudják, azért el nem fogattathatnak."

96 Húsz év múlva Lehoczky alszolgabíró figyelmezteti az elöljárókat az 1818. december 16-ra tervezett embervadászattal kapcsolatban: „Ezen persekúciót oly szín alatt rendeljék el, mintha csak farkasvadászat lenne, nehogy előre megérezvén a gonosz emberek a persekúciót, láb alól bátorságos helyre rejtsék el magokat."

97 A legnagyobb szabású hajtóvadászatok egyikét 1812. december 12-én rendezték. Részleteik Tomcsányi főszolgabíró 30 pontból álló körleveléből: „A felséges urbáriumnak értelmében minden ház egy hajtót adni köteleztetik, csakhogy mentül több lovasember lehet... A gyalogember bottal, fejszével legyen provideálva (ellátva), a lovasok karikás marhahajtó ostorral, akik egymástól távolabbra szünet nélkül csörgessenek (cserdítsenek)... A rossz emberek, desertorok (katonaszökevények) kötöztessenek meg. Azért szükséges, hogy a hajtókkal kirendelt esküdtemberek elegendő kötelekkel provideálva (ellátva) legyenek."

98 7. Egyéb kisebb közterhek a) Salétromásás A jobbágynak meg kellett engednie, hogy háza, istállója földjét a salétromásók felássák, és belőle salétromot főzzenek. Egy 1769. évi főszolgabíró kurrens ércelmében „a salétromot keresőknek, ásóknak és főzőknek... (a) házakban (szobákban), kamarákban, konyhákban, csűrökben és másutt is akárhol ebbéli dolgokat követni... legkisebb gátlás nélkül engedtessék."

99 b) Kócsagtollgyűjtés 1797-ben a megye a községekre kivetette, hogy hány kócsagtollat kell beszolgáltatniuk. Végül is 103 kócsagtollat küldtek fel Bécsbe a magyar nemesi testőröknek.

100 c) A bécsi vadaskert gyarapítása Hergécz Imre csabai főszolgabíró 1786. július 7-én a következő megyei rendeletet tétette közhírré: „Felséges urunk bécsi vadaskertjét az országbéli mindennemű szárnyas vadállatokkal szaporítani kívánván, kegyelmesen parancsolni méltóztatott, hogy abban darvak és túzokok is; mennél nagyobb számmal szereztessenek. Első kötelességek lészen azért a helységek elöljáróiknak, hogy a feljebb jelentett vadállatokat megszerezni minden szorgalmatossággal igyekezzenek."

101 XI. A JOBBÁGYSÁG KATONAI TERHEU A jobbágyság valamennyi közterhe közül bizonyára a katonai terhek vették igénybe legnagyobb mértékben munkaerejét, vonómarháját és csekélyke vagyonát. Különösen a háborús időkben szinte elviselhetetlen követelményeket támasztottak velük szemben, s azok teljesítésére bottal, vassal és tömíöcözéssel kényszerítették őket. 134