Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - X. A JOBBÁGYOK KÖZTERHEI - 3. Megyei közmunkák (megyedolga) - e) Az előfogatozás (forspontozás) - f) A jobbágyság ellenállása

Ezt a szükségletet a személyek és holdak dikája alapján a megye 20 községe közt osztották el.

59 Tűzifahordás •' • ' A szolgabíró 1815. november 7-i körlevele a tűzifa beszállításáról intézkedik: „A nemes vármegye pretoriálís házához (székházához) megkívántató tűzifák meg lévén a sarkadi erdőben véve, azoknak kihordattatások és szállíttatásak eránt a következő rendelések tétettek: Csaba, Berény, Gyoma, Endrőd kiállít az úgynevezett Gyögmöndi (Gyegmenti)-hídhoz jó erejű 30 kocsikat, melyeken az ölfa a vízpartig a Fekete-Körös partjáig fog hordatni, minthogy a vízparttól nem messze vagyon (a) fa. Azontúl a békési, dobozi, gyulai és vári hajósok csanakokon fogják azon fát Gyulára beszállítani, a kirendelt kocsik pedig üresen térnek vissza, minthogy a sarkadi és remetei gátak alkalmatlanok a teher alá.''

60 e) Az előfogatozás (forspontozás) A földesgazdák számára az úrbéri alapon teljesített marhás roboton és hosszú fuvaron, a megye, helység, de főleg a katonaság számára történő szekerezésen kívül súlyos terhet jelentett a forspontozás (előfogatozás). Az elöljárók kötelesek voltak a helység vagy kijelölés szerint az egyes gazdák istállójában a községre kivetett pár lovat készenlétben tartani, hogy a forspontra jogosult megyei és más tisztviselők, katonatisztek kocsiját általában egy, de gyakran két vagy több állomással továbbszállíthassáík. Különösen nagy terhet jelentett a lakosság számára, ha egy-egy főúri utazás útvonala az ő környélkükön ment át. Ilyenkor ma már szinte elképzelhetetlenül nagy számú előfogatos lovat kellett kiállítaniuk. Rosszabb utakon nemegvszer 8-10 lovat fogtak egy-egy kocsi elé. - Hueber páter, a Harrudkernek papja kiszámította, hogy „Bécstől Pestig 144, Pesttől Gyuláig 320, Gyulától Máriaradnáig 64, Gyulától Szentmártonig 32, Gyulától Nagykárolyig 400, onnan Erdődig 52, (menet tehát) összesen 1032 lovat, visszafelé jövet pedig (Nagykárolytól Bécsig) 1072 lovat, összesen tehát az egész 1758. évi gyulai utazásra 3004 lovat kellett igénybe venni."

60a A vármegye az 1804. szeptember 21-i közgyűlésén kiadta az előfogatos állomások egymás közti távolságának jegyzékét, egy-egy állomás közt általában 8000 folyó öl távolságot vévén fel: Például „Gyula városától Vári helységig 2/4, Kétegyház^ helységig 1, Csaba helységig 1, Doboz helységig 3/4, Békés városig 1 1/4, Sarkad helységig 1, Ottlaka helységig 1, Elek helységig 1 stáció (állomás)."

61 A megye rendéi az 1842. december 15-Í közgyűlésen az előfogatok kényszerült kiszolgáltatásának kérdésével foglalkoztak, hogy „a kényszerítő bánás alatt roskadozó nép terhei viselésén, ha nem egészben is, legalább némi könnyítés szereztessék... Nem az itt a panasz lényege, hogy kényszerített előfogatozás divatozik az országban, hanem hogy e kényszerítve viselt teher is ismét csak azon egy osztálynak nehezült vállaira, mely mindenre kényszeríttetik." A kérdés gyökeres rendezéséig oly országos korszerű intézkedésre van szükség, hogy „a házi adóval együtt vállalja el a kényszerült előfogatozás terhének is arányos viselését a kiváltságolt osztály mindaddig, míg az előfogatok általjános nélkülözhetését kifej lésünk (fejlődésünk) önként maga idézendi elő." Ugyanakkor a rendek hatósági utalvánnyal utazó magánutasok és a kültörvényhatóságokból hivatalosan utazók előfogati díját állomásonként két ezüstforintban, a megyebeli hivatalos előfogatok bérét egy ezüstforintban állapították meg.

62 f) A jobbágyság ellenállása Sok ok volt a panaszra A szegényebbek gyakran panaszkodtak amiatt, hogy az elöljárók a módosabb gaz127