Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - X. A JOBBÁGYOK KÖZTERHEI - 1 . Az adófizetés - f) A megyei tisztviselők "érdemei"

kanálisához dolgozni nem mennek, kiknek munkajok... a porciószedőnek jelenlétében fizetődjön."

29 Katonai adóbehajtás A megyei tisztek már a 18. század első felében katonai segítséggel (militáris exekúcióval) hajtották be a jobbágyokon tartozásaikat. Ilyenkor a kirendelt katonák úgy viselkedtek, mintha ellenség közit járnának. Nem volt tehát alaptalan Tomcsáiyi főszolgabíró fenyegetődzése 1788. augusztus 19-i kurrensében: „A hadi seregből akik mostanság Szeghalmon vágynak exekúción, helységrül helységre fognak járni, és a resteket avagy szófogadatlanokat magok hatalmánál ütni és verni, a nyakasokat pediglen megvasalni és Szegvárra (az egyesített Békés, Csanád, Csongrád megye székhelyére) küldeni kötelessége lészen."

30 Az exekúcionális katonák étel, ital és pénz dolgában követelődzők voltak, bár a megye 1770. november 20-i közgyűlése oly végzést hozott, hogy „az exekúcionális katonának, aki restanciákat exekválni (a hátralékokat behajtani) fogja, egyébbel nem tartoznak, hanem naponkint étellel és egy icce borral csupán."

31 A katonai segítséggel történő adóbehajtásra Tomcsányi főszolgabíró 1812. június 6-án a következő utasítást adta az "elöljáróknak: „ . .. Exekválni (az adót végrehajtani) pedig köteleztetnek kegyelmetek a marhátlan és föld nélkül való gazdákat felöltő és ágybéli ruháiknak elkótyavetélésével, a marhás és földes gazdákat pediglen marháiknak elszedésével és elkótyavetéltetésével vagy a mészárszéken való kivágattatásával (levágattatásával és 'kiméretésével), - különösen arra vigyázván, hogy a tartozásán felül bevett pénzek az illető adófizetőknek minden hiba (hiány) nélkül vi sszatér íttessen .'

,32 Lehoczky Latjos csabai főszolgabíró a gabonalefoglalásról .1829. december 20-án ezt írja: „Az adósnak ha van tiszta búzája, 4 váltóforintokba állapíttatik meg köble, zabnak és árpának köble 1 forint váltóba, s ezen artikulusok (árucikkek) inkassáltatván (beszedetvén) a laikosoiktól, az első meghirdetés után 15 napig maga zsákjába szedettessen be, cédulát ragasztván neve felírásával a zsákra. Ha 15 nap alatt ki nem váltja, rakásra töltessen, és a piarcon folyó áron eladattasson, . . . mivel máskülönben az adóbeli tartozás soha be nem szedődik."

33 f) A megyei tisztviselők „érdemei" Amikor a fiúágon kihalt Andrásy-család vári-kétegyházi birtokát a kincstár viszszavette, Lovász Zsigmond főispán - a vármegye 1797. január 19-i közgyűlése jegyzőkönyvének tanúsága szerint - azt javasolta, hogy a birtokot Békés megye tisztviselői kapják meg királyi adományként, minthogy „ezen risztviselő urak az adónak fogyatkozás nélkül való beszedésében, a katonaállításiban, a földesuraságoknak és más lakosoknak privatum oblátumok (magánfelajánlások) adására való serkentgetésében s egyátaljában a királyi szolgálat 'minden részeinek ezen terhes időkben is egy pontig való teljesítésében, lehet mondani, az országnak minden magistrátusai (tisztviselőkarai) között elannyira megkülönböztette magát." A megye rendéi másnap maguk is kiegészítették a főispán indokait: „A tisztviselőknek hűsége és szorgalmatossága által, noha éhség volt,... noha a 'kereskedés (kereskedelem) megcsökkent, és egyátaljában minden pénzkeresés módja megnehezedett, mégis az adó minden esztendőben fogyatkozás nélkül beszedettetett, sőt e közelebb múlt katonaesztendőben felesleg is fizetődött 1342 Ft 49 kr, anélkül, hogy az adózó nép rongártatott s. vesztegettetett volna.. ."• Ezért a rendek is kérik, hogy „az ő számos érdemeik tekintetben vétetődnének, és ... más jó polgároknak is ösztönére s serkentésére megjutalmaztatnának."

34 121