Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - X. A JOBBÁGYOK KÖZTERHEI - 2. Egyéb költségek és ajándékok - a) Ajándékok az uralkodóház ünnepeire - b) A megyei ünnepélyek költségei - c) Az urak élelemmel való ellátása

2. Egyéb költségek és ajándékok A megye rendéi az uralkodóház családi ünnepeire ajándékot szavaztak meg, az országos jelentőségű ünnepeken ünnepélyt rendeztek, és Lakomát adtak. Mindezek költségeit azonban a „szegénységgel", az adófizető jobbágysággal fizettették meg. De tőle szedték be a megye követeinek országgyűlési költségeit, és velük láttatták el élelemmel a gyűléseken részt vevő főispánt vendégül látó urakat is. a) Ajándékok az uralkodóház ünnepeire Károlyi Ferenc 1743 végén ezt írta a megyének: ..Ezen postával veszem méltóságos gróf magyarországi kancellári us uram őexcellenciája felséges asszonyunknak (Mária Teréziának) kegyelmes tetszésébül és akaratjábul költ levelét, melyben bővebben magyarázza Őexcellenciája, mely alkalmatosan, iltendŐen és dicsőségesen esnék, s őfelségétül is minemű nagy kegyelemmel vetettéinek, hogyha felséges Mária Anna királyi érchercegasszonyunk (főhercegnőnk) felséges Károly herceggel közelebb tartandó menyegzői solennitását (ünnepélyét) hazánk és nemzetünk... hűséges sz-rcetiből... teendő valamely ajándékkal megtisztelné, s azáltal a nagy szükséget látó királyi erárium (kincstár) azon solennitásra kívántató költségeinek secede

1 mére járulnak"

35 — A kancellária meghagyta a megyének, hogy a lakodalmi költségekhez 250 arannyal járuljon hozzá. A megyének akkor nem volt ennyi pénze, felkérte tehát a kancellárt, hogy előlegezze az összeget.

36 - 1760-ban József trónörökös lakodalmi költségeire 500 aranyat szavazott meg a megye.

37 b) A megyei ünnepélyek költségei 1743-ban a braunaui győzelem örömére a megye Gyulán ebéden látta vendégül a helységek bíráit. Pecsenyét, szalonnát és kenyeret kaptak, megittak öt akó (kb. két és fél hektó) bort, két akó (kb. egy hektó) sört ós 20 icce (kb. 16 liter) pálinkát. Az ebéd mintegy 50 Ft-ba került, költségeit kivetették a községekre.

38 c) Az urak élelemmel való ellátása Az új főispán, Horváth Zsigmond beiktatása 1802. március 10-ére volt kitűzve. Előtte már egy hónappal egymást érték a rendelkezéseik az úri vendégek és a nemesség elszállásolására és ellátására vonatkozólag. Az egyes járásokra kivet:tték, hogy mely napon mily élelmiszereket kell Gyulára szállítaniuk. Lehoczky Pál ládányi szolgabíró 1802. március 4-én körlevéllel közölte az elöljárókkal az igényelt élelmiszerek jegyzékét: „Tekintetes viceispány rendeléséből a békési 2. járásra reparciáltatván (kiosztatván) egynehány pulykák, csirkék, 600 tojás, 16 icce tehénvaj, egynehány nyúl, fogolymadár, 2 vagy 3 bárány, valami szép csukák, potykák, süllők, rákok, szárcsák, vadkacsák mind több számmal parancsoltatik, hogy a helységek már ius 9. napján okvetetlenül ezen kulinárékból (konyháravalókból) a proportione (arányosan) cum specificatione pretii (árjegyzékkel) Gyulára beküldeni el ne mulassák."

39 Ha a megyei törvényszék valamely községben ülésezett, arra az illető járás községeinek fel kellett készülnie. Almásy Dániel békési fő~zo

1

gibró 1769. novemrer 12-én ezt írta a bíráknak: „Isten áldja meg kigyelmetskct!... Ezen törvényszéknek pedig egyhamar vége nem lészen, azért szükséges, hogy valami konyhára vló vadacskákbul, úgymint nyulakbul, vadmadarakbul és pénteki napokon halacskakbul, rákocsIcákbul gazdálkodjanak kigyelmetek, és azokat csak kezemhez küldjék! Caeterum (egyébként) Isten tartsa és éltesse kigyelmeteket szerencsésen!"

40 Csepcsányi Tamás csabai uradalmi fiskális 1816. szeptember 2-án ezt írta a Gyomán tartandó úriszékröl az ottani elöljáróknak: „E folyó hónapnak 6. és 7. 122