Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

A. A KAMARAI KORSZAK (1694—1720) - I. KAMARAI BIRTOK - 1. A megye elnéptelenedése - a) Az elpusztult templomok összeírása (1733)

I. KAMARAI BIRTOK í. A megye elnéptelenedése Bécs 1683. évi sikertelen ostroma után elkezdődhetett a törökök kiűzése Magyarországról. A keresztény sereg már 1685 októberében elfoglalta a szarvasi palánkot, melyet aztán a következő év júniusában lerombolt, és hidastnl felégetett. 1685-87 között elnéptelenedett az egész megye. Hogy a gyulai török várőrség semmiféle élelmet ne találjon a megyében, a lakosságnak az észak felől szomszédos területre kellett átköltöznie. így vált lakatlanná Békés, Bélmegyer, Berény, Csaba, Doboz, Endrőd, Gerda, Gyarmat, Gyoma, Kétegyháza, Kígyós, Körösladány, Köröstarcsa, Mezőmegyer, Öcsöd, Szarvas, Szeghalom, Szentandrás, Vésztő és valamennyi kisebb település. Komlóst, Orosházát, Szénást és Szentetornyát már 1596-ban elpusztították a tatárok.

1 Gyula 1694-ben történt visszafoglalását a megye egyetlen helysége sem érte meg. a) Az elpusztult templomok összeírása (1733) A pusztulás nagyságát mutatja, hogy 1733-ban, a török kiűzése után csaknem négy évtized múlva a megyei összeírok 30 elpusztult templomot tudtak jegyzékbe foglalni. Néhány nevezetesebb: „Apáti. Ezen vármegye idősebb lakosai emlékeznek, hogy itt templom állott, azonban azt állítják, hogy annak minden anyagát a török az épületek számára Gyulára hordta. Hihetőleg katolikusok egyháza volt. - Gella. Toronynak, templomnak és ezenkívül valamilyen nagy épületnek némi romjai láthatók itt, amiből azt következtetik,... hogy itt valami kolostor volt. Pusztulása a török uralom alatt történt. Kétségkívül á katolikusoké volt, de hogy a kolostor a templommal együtt mely szerzeteseké volt, nem tudni. - Nagydécs. Ezt a templomot a törökök döntötték romba, és az anyagát fürdők építésére Gyulára és Szarvasra szállították. A török fürdőt a gyulai kálvinisták templomul használják... Nem lehet tudni, hogy (a templom) hajdan kiké volt. - Mágor. Itt még ma is két torony látszik, és többen úgy nyilatkoznak, hogy itt szerzetesek kolostora is volt... Mely szerzeteseké volt, senki előtt nem ismeretes. - Csabacsőd. Ennek romjaiból a török Szarvas; helységben meleg fürdőt építtetett. A katolikusoké volt. - Körösladány. Ebben a helységben a régi templomnak a szentélye majdnem fennáll, a templom többi részét az idők pusztító munkája romba döntötte. A fennálló szentélyt jelenleg a kálvinista lakosok bírják. Egykor, úgy tűnik, a katolikusoké volt. - Endrőd. Itt a néhány évvel ezelőtt Nemeskerekiből átköltözött katolikusok bírják a templom hajóját. Szentélyét pedig a mellette folyó Körös kiöntése döntötte le.' EgyJcor a katolikusoké volt. - Szeghalom. Azt mondják, 9