Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
A. A KAMARAI KORSZAK (1694—1720) - I. KAMARAI BIRTOK - 2. A Békés megyei helységek számbavétele (1696) - 3. A gyulai taksások panasza Lindner udvarbíró és a gyulai várparancsnok ellen (1700)
hogy a templom nagyobb része a Rákóczi-féle lázadások előtt és alatt még fennállott, azonban a helység kálvinista lakosai által romboltatott le. A templom helyén jelenleg a lakosok a temetőjüket bírják. Ügy látszik a katolikusoké volt". 2 2. A Békés megyei helységek számbavétele (1696) Békés vármegye mint fegyverrel visszahódított terület kamarai igazgatás alá került. A Budai Kamarai Igazgatóság a gyulai tiszttartói és harmincadosi tisztet 1695ben Lindner Ferdinánd Krisztiánra ruházta. 3 Rendeletére Lindner 1696-ban bejárta a Gyulához tartozó helységeket, értéküket azonban nem közölhette, „minthogy ezek valamennyien romokban hevernek és lakatlanok." „Leírása azon falvaknak, melyek Gyulához tartoznak, úgymint: 1. Egy kis órányira van innen egy működésben lévő malom három őrlőjárattal, melyet von der Porthen ezredes úr helyreállíttatván, haszonélvez. - 7. Továbbá a Fekete-Körös mellett fekvő Schar cat (Sarkad), egyébként Hajduk-Varoschnak (Hajdúvárosnak) is nevezik, (van benne) egy szép nagy, de kissé romos és fedetlen templom. Áll még mintegy 20 ház, és amint látni lehet, mintegy 60 állott. - 8. Egy másik, Tobas (Doboz) nevű, innen fél mérföldnyire a Fekete-Körös mellett fekszik teljesen romokban. - 9. Pikesch (Békés) a Fekete-Körös mellett feküdt 2 mérföldnyire innen. Mintegy 200 ház állott, most azonban mind romokban. - 10. Piry (Berény) a Fehér-Körös mellett fekszik 3 mérföldre innen. 30 házból álló kis falucska, most mind romokban. 11. Körös (Körösladány) 3 és fél mérföldre innen kis, 20 házas, romokban lévő falucska. - 12. Täetsch (Tárcsa) 4 mérföldre innen, éppen olyan, mint Körösladány. 16. Endrickh (Endrőd) már igen régen puszta és lakatlan. - 17. Egy Joma (Gyoma) nevű, romokban levő, kis falucska 16 romba dőlt házacskával. - 21. Sarobasch (Szarvas) egy még sáncokkal körülvett város volt, olyan nagy, mint Gyula, azonban minden el van pusztítva, - 22. Szent Andres (Szentandrás) egy 50 házacskából álló falu, azonban jelenleg mind romolkban. ,,4 Két év múlva Lindner újra végigjárta a Körös menti falvakat, de egyedül csak Békésen talált 10 embert. 5 A megye elnéptelenedésének emléke még jó száz év múltán is elevenen élt a lakosságban. Mint Wallaszky Pál komlósi lelkész feljegyezte 1799-ben: „A vásárhelyiek tanúsága szerint, kik a gyulai bégnek alattvalói lévén, oda gyakran el-eljártak, élt közöttük még 10 év előtt is egy asszony, aki saját testi keresményével szokta vala adóját a bégnek megfizetni, s ki azt vállá, hogy már akkor Gyula és Vásárhely között egy falu sem létezett. Sőt magok a csabai testvéreink is, kik 1715-ben telepedtek le Csabán, sem találtak Szolnok és Arad között falvakat," 6 3. A gyulai taksások panasza Lindner kamarai tiszttartó és a gyulai várparancsnok ellen (1700) A kamarai birtokra települő lakosok taksás jobbágyok voltak. A földért megegyezés szerint taksát, kilencedet és más szolgáltatásokat kellett nyújtaniuk. A gyulai taksások panaszára elrendelt vizsgálat során azonban 1700-ban a császári biztosok megállapították, hogy a kamarai tisztek és a katonatisztek egyaránt zsarolták őket. „Kimutatás arról, bogy a gyulai jobbágyoknak mit kell évenként szolgáltatniuk 1. Tizedet mindenféléből, és most a tiszttartó úr a kilencedet (is) akarja, amit 10