Bálint Ferenc: A Békés megyei munkás eszperantó mozgalom válogatott dokumentumai 1925–1934. Elektitaj dokumentoj de laborista esperantista movado en departamento Békés 1925–1934 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 3. (Gyula, 1969)

Bevezetés

BEVEZETÉS A Békés Megyei Levéltárban feltárt és itt közölt eszperantó vonatkozású mozgalmi dokumentumok ismertetésével csatlakozni kívánunk azokhoz a kiadványokhoz, amelyek Békés megye munkásmozgalmának jelentős eseményeit örökítették meg és tették ismeretessé. Ha a XX. században munkásmozgalomról beszélünk, feltétlenül foglalkoznunk kell az eszperantóval is, mert a munkás eszperantó körök mind az országos, mind a megyei Munkásmozgalomban fontos szerepet vittek. A Zámenhof Lázár Lajos által alapított és 1887-ben világhódító útjára indult műnyelv, amelynek célja a nemzetközi érintkezés megkönnyítése volt, a század elején a munkások között is népszerűvé vált, mert az internacionalizmus terjesztésének eszközét látták benne.

1 Magyarországon 1913-ban alakult meg a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete, azzal a céllal, hogy - mint alapszabálya közli - „Magyarországon a munkásság között az »eszperanto« világnyelvet terjessze." Az egyesület munkája bázisának a munkásosztályt tekintette.

2 Az 1914-es világháború kitörése visszaveti a fejlődésnek indult mozgalmat, de már 1915-ben újra alakulnak Budapesten szakszervezeteken belüli csoportok. A Tanácsköztársaság minden módon segíti a mozgalmat, s ennek visszhangjaként a holland gyári munkások szövetsége és a szocialista párt eszperantó nyelvű táviratban üdvözölte Kun Bélát.

:i A mozgalom politikai jelentősége az 1920-as években nőtt meg. 1. Serfőző Lajos: A KMP tevékenysége a munkás kultúr- és sportmozgalomb.

m (1925—1945). Bp., 1963. 31. 2. Alapszabály. — BML Békésmegye alispáni iratai 9122/1930. alapszám. 3. Békésmegyei Népszava, 1919. évi április 13-5 számában. BML.