Bálint Ferenc: A Békés megyei munkás eszperantó mozgalom válogatott dokumentumai 1925–1934. Elektitaj dokumentoj de laborista esperantista movado en departamento Békés 1925–1934 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 3. (Gyula, 1969)
Bevezetés
amikor megalakult Sennacieco Associo Tutmonda (SAT) néven a munkás-eszperantisták internacionáléja, amelynek irányítása és működése mindvégig baloldali jellegű volt. A 20-as évek elején a Szociáldemokrata Pártból és a szakszervezerekből kizárt baloldali érzelmű, ellenzéki gondolkozású munkások, főleg fiatalok, a munkás sport- és kultúregyesületekbe léptek be és sokan az eszperantó csoportokban kerestek színteret a mozgalmi tevékenységhez.' 1 Az illegalitásban működő KMP felismerte azokat a szervezési és agitatív lehetőségeket, amelyek a kultúregyesületekbe tömörült munkások között adódtak s ezért 1928. évi plénumának egyik határozatával kimondotta, hogy „ezt a tömeget politikailag kell aktivizálni, a kultúregyesületeket a párt egyik igen fontos területének kell tekinteni." A határozatnak a különböző munkás sport és -kultúregyesületekben való végrehajtásával és érvényesülésével ezúttal nem foglalkozunk, de megállapíthatjuk, hogy sikerrel járt, mert az eszperantó egyesületben és a csoportokban is igen erős volt a kommunista tagok befolyása, amit a renderi szervek is észrevettek. Egy budapesti rendőrségi jelentés szerint „a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesületének tagjai forradalmi, kommunista verseket, énekeket, és színdarabokat tanulnak be eszperantó nyelven és működésük során kommunista tanokkal is foglalkoznak." Mind a KMP-nek, mind az MSZMPnek számos eszperantista tagja volt. ;> A magyarországi szervezetek élénk kapcsolatban voltak a haladó külföldi eszperantista központokkal. Ennek következtében is a Horthy-korszakban a gyanús egyesületek listájára kerültek és a rendőrségi nyilvántartásokban „kommunista fedőszerv" jelzővel illették. A csoportok megalakulását a hatóságok, ahol csak lehetett, megnehezítették vagy megakadályozták és az alapszabályszerű működéstől való legkisebb eltérésnek betiltás volt a következménye. Ennek ellenére 1926-ban 18, 1928-ban már 23 munkás eszperantó csoport működött Magyarországon; Budapesten és környékén 13, 10 pedig vidéken. 1 ' Büszkén állapíthatjuk meg, hogy ez utóbbiak közül 3 Békés megyében alakult és éppen azokban a városokban - Békéscsabán, Gyulán és Orosházán -, ahol erősen éltek a századeleji munkásmegmozdulások és a Tanácsköztársaság hagyományai. A szarvasi és tétkomlósi eszperantisták is megkísérelték helyi csoport szervezését, de a hatóság nem engedélyezte megalakulásukat. A csoportok a munkásrétegekből szerezték tagságukat, de működé4. Serfőző Lajos i. m. 31. 5. Uo. 32. 6. Uo. 31. • i.'i- .
