Szabad Olga - Zömbik Miklós (szerk.): Békés Megye 1918-1919-ben. Válogatott dokumentumok - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 2. (Békéscsaba, 1968)
III. A proletárdiktatúra a viharsarokban
szűnni, miután továbbá a „Göndöcs Népkertben” levő múzeum olyan kicsiny, hogy a tárgyak benne zsúfolva vannak s nem érvényesülnek, a látogatók pedig úgy szokták megtölteni, hogy nem lehet benne mozogni — amaz előterjesztéssel élek: méltóztassék azt a város kezelésébe átvenni és a régi vár mellett levő, lóistállóvá alakított épületben elhelyezni, ahol a múzeumi tárgyak nemcsak hogy elférnek, hanem ahol a múzeum-őrnek és múzeum szolgának tisztességes lakásuk lehet, továbbá pedig egy előleges raktár-szoba, mint praeparáló és impregnáló helyiség is létesíthető. 4 oldalas, kézzel, tintával írt tisztázat részlete. В MI. Gyulai városi Direktórium iratai 4703 és 5238/1919. A gyulai városi direktórium a kérést megértéssel fogadta, és 1919. április 12-én tartott ülésében kimondta: A múzeumot hajlandó átvenni, ennek érdekében kérelmet intéz a közoktatásügyi népbiztoshoz. Az elhelyezés ügyében megbízta a mérnöki hivatalt, hogy Domonkos javaslatát a várkert és a kastély felhasználására kiküldött bizottság elé terjessze. (A téma részletesebb feldolgozását lásd Szilágyi Miklós: A gyulai vár múzeummá alakításának terve 1919-ben. Békési Elet 1967. 3. sz. 82—84.) 65. 1921. június Részletek Dapsy Gizella szeghalmi óvónő ellen a Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartása miatt indított vizsgálat során elhangzott tanúvallomásokból Az óvodai felügyelő bizottság gondnoka . látta, hogy parasztasz- szonyok jártak az óvodába, és azt hallotta, hogy ottan gyűléseznek, ebből kifolyólag . . . figyelmeztette az óvónőt és azt mondta neki, ne foglalkozzék ezekkel a parasztasszonyokkal, mert egy óvónőnek más a hivatása. Egy alkalommal . . . körülbelül 1919. március első napjaiban ... az asszonyok mind ott az óvodában gyűltek össze, ekkor ő is bement, és egy ideig a gyűlésen részt vett, amelyen Patai József későbbi direktóriumi elnök és Zsila Gyula tanító beszéltek az asszonyokhoz . . . Egy másik tanúnak . arról is van tudomása, hogy terhelt óvónő a Szeghalmon alakult női szakszervezeti csoportnak elnöknője lett. . Zsila Gyula szeghalmi tanító „előadta, miszerint 1918. november 10-e körül jött haza, mint katona Szeghalomra, és a forradalmi mozgalmakban három hét múlva vett részt, mint a nemzeti tanácsnak a jegyzője. Szeghalmon a forradalmat megelőző időben szervezett munkásság nem volt. A forradalom után, november végén, és december 91
