Szabad Olga - Zömbik Miklós (szerk.): Békés Megye 1918-1919-ben. Válogatott dokumentumok - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 2. (Békéscsaba, 1968)

III. A proletárdiktatúra a viharsarokban

elején alakult meg a szeghalmi földmíves, ipari és szellemi munkások pártja. Ennek a megalakításában ő is részt vett. Ennek a megalakulása után jöttek hozzá a szeghalmi munkásnők azzal a kérelemmel, hogy a munkás női csoport is alakíttassák meg, s ő a nőknek megmondotta, hogy neki erre nincsen ideje, hanem forduljanak Rozsnyayné Dapsy Gizella óvónőhöz. Később a munkásnők visszajöttek azzal, hogy az óvónő nem vállalia a női szakszervezet megalakítását, 6 erre azt a tanácsot adta nekik, hogy kérjék fel újból, és 6 majd maga is közbe fog járni, hogy a megalakulás megtörténhessék. Előadja, hogy Rozsnyayné óvónő a proletárdiktatúra alatt megejtett községi választások eredményeként került bele a Patai József elnöklete alatt megalakult községi direktóriumba, mely 5 tagból állott, és amely községi direktórium 1919. évi április hó 26-ig működött. Az óvónő kérdésére előadja továbbá, hogy tudomása van arról, miszerint a női szakszervezet az óvónő elnöklete alatt kultúrelőadásokat rendezett, főképpen az anya- és csecsemővédelem érdekében, úgyszintén céljául tűzte ki az özvegyek és árvák gyámolítását, s erre a célra szép összeg is gyűlt egybe..

A helybeli katolikus plébános „ . . . előadja, hogy közvetlen tudomása van arról, hogy a terhelt óvónő Szeghalmon a forradalom kitörése után a szakszervezeti munkásnőknek rendszeres előadásokat tartott az óvodában, később pedig, amikor a szeghalmi direktórium kommunizálta a szeghalmi kaszinó helyiségeit, a kaszinó helyiségeiben, amit főképpen azért tud egészen pontosan, mert mint a kaszinó elnöke tudja, hogy Rozsnyayné vette át az összes helyiségeit, bútorait és berendezési tárgyait a direktórium nevében . . . Árról tudomása van, de nem közvetlenül, hanem hallomásból, hogy a szakszervezeti munkásnőkkel együtt május 1-én vörös zászlókkal készültek a Kárász uradalom parkjába bevonulni, éspedig az volt a megállapodás, hogy az óvoda udvaráról indulnak ki, a közbeeső kerítést felszedik, és úgy vonulnak be a Kárász kastély parkjába, az óvónő vezetése mellett, abból a célból, hogy ott kommunista tüntetést rendeznek. Ez az esemény azonban azért nem következett be, mert közbejött a román megszállás.”

Egy szeghalmi birtokos ,, . . . azt is hallotta, hogy a kaszinóban a paraszt mezítlábos asszonyoknak valaki zongorázott, és mikor távozni akart, az utcán a kaszinó épülete előtt egy Kis Erzsébet nevű munkásnő mondta neki, és a körülötte állóknak, hogy ezt a zongorát Rozsnyayné őnagysága rekvirálta a Kárász kastélyból, és azt is mondta, hogy május 1-re rekvirálni fogja a Kárász kastélyhoz tartozó parkot is és ott tartanak majd népmulatságot május 1-én.”

Egy másik tanú, egy szeghalmi asszony elmondta, hogy „ .. .a női szakszervezetben a tagok száma 100Ö-en felül volt. . . Rozsnyayné

92