Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 1. (Békéscsaba, 1967)

IV. A török veszedelem torkában

esetlen földművesre találtak, annak fejét kötéllel szorosan körülkötözték, és egy közbehelyezett fával annyira összeszorították, hogy szeme arcából kihullni látszott, ily módon kényszeritették a szerencsétlen embert vallomásra, ha esetleg valamit is a föld alá rejtett. . . Ezenkívül Horváth (Horwath) Bertalan oly nagy jogot formál magának, hogy nem fél bárkit is, akit csak akar, királyi felséged gyulai polgárai közül elfogatni, és ezt fogolyként tartja vagy kalodában vagy bilincsbe verve, és kénye-kedve szerint kifosztja . . . Végül ez a Horváth Bertalan megengedte, hogy Gyulán (Julae) a saját házában luteránus prédikátor hirdesse az igét, akik közül korábban soha senki még nem jött oda prédikálni . . . Castaldo tábornok levele I. Ferdinánd királyhoz Horváth Bertalan gyulai kapitány és a gyulai zsoldosok kegyetlenkedéseiről, 1553. jan. 27. Kiadva: GyO 198-199. old. Latin. Makk Ferenc fordítása. - Gyula környékén részint az állandó török beütések, részint a fizetetlen gyulai zsoldosok garázdálkodásai (1. Csánki Dezső: Hevesi Bornemisza Benedek gyulai kapitánysága, Évk. 8. kötet, 98-99. old.) révén pusztulásnak, elnéptelenedésnek indultak a falvak, ami még tovább súlyosbította a végvári vitézek amúgy is nehéz helyzetét. A zsoldos katonákat a kényszerűség, a Habsburgok nemtörődömsége vitte rá a fosztogatásra. A gyulai vitézek lovasportyáira 1. Virágh Ferenc: Török hódoltság..., 25-28. old. A 16. század közepére a reformáció gyökeret vert Békés megyében, terjesztésében fontos szerepet játszott Szegedi Kis István (1505-1572), a Krakkóban és Wittenbergben tanult protestáns prédikátor és író. Életútját Haan Lajos (Szegedi Kis István, Évk. 3. kötet, 114-129. old.) vázolta fel. Békés megye egyre nehezebb idők elé nézett. Mind gyakoribbá váltak a török beütések, a fizetetlen zsoldosok kényszerű fosztogatásai mindjobban a termelőmunka gátjaivá váltak. Az amúgy is nehéz helyzetet még inkább súlyosbította az a tény, bogy 1556-ban megyénkben erőre kapott Szapolyai fiának, János Zsigmondnak (1540-1511) a pártja. Erdély megyénkbeli hívei pozícióit javította a török közelsége és a Gyulával szomszédos jenői várnak János Zsigmond oldalára állása. Így esett meg, hogy 1556-ban, a török veszedelem torkában, Mágocsi Gáspár gyulai várparancsnok nem a török seregek, hanem a János Zsigmond-párti megyei urak kastélyai ellen indította katonáit és fordította ágyúit.