Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.

ELŐSZÓ (Blazovich László)

Érdeklődési körei felsorolásának a végére került, de nem jelentéktelensége miatt a nyomdászat- és sajtótörténet területén kifejtett munkássága. A nyomdákra, nyomdá­szatra és nyomdászokra vonatkozó dokumentumokkal nemcsak a levéltárban találko­zott, hanem, mint kötetszerkesztő és kiadó maga sokszor járt a nyomdákban. Ismerte a szakmát és annak képviselőit. Csak egy példa! így született jelen sorozatunknak is a Svecz András által tervezett, függőlegesen vágott burkolója, amelynek színei és címer­képei változtathatók, de máig jól szolgálják sorozatunk külső megjelenését, és nagyon karakterisztikussá teszik azt. Szabó Ferencnek külön érdeme, hogy az egykor nyomdá­szati nagyhatalom (Kner, Tevan) Békés megye nyomdászata iránt az érdeklődést mindmáig ébren tartotta. Szabó Ferenc írásainak időtálló értéke abban rejlik, hogy mielőtt papírra vetésük­höz fogott, alapos levéltári búvárkodást és adatgyűjtést végzett. Szorgalmasan és pél­dás precizitással dolgozott. A bemutatott tarka képből az egyik leghangsúlyosabb alapszínt, az Alföld ábrázo­lást választottuk ki jelen kötetünkben. Sorrendben az Alföld igazgatástörténete, mező­gazdasága és társadalma jelenik meg, azt követi a településtörténet majd a történetírás a Dél-Alföldön. A gyűjteményt válogatott bibliográfia zárja. Az egyes tanulmányok­ban megjelenik a Köröstáj a partiumi hangulatú Gyulával, a Berettyó vidéke és a Nagysárrét pákászaival és halászaival, a Tiszamente és a Kunság és a volt Külső-Szol­nok nagy mezővárosaival, aranyló búzatábláival és tágas rónájú legelőivel. Láthatjuk a tájon élő és annak minden egyes zugát éltető embert létért folytatott harcával, örömei­vel és bánatával, az egyéni és közösségi sorsokat, amelyeket a rajtuk átjáró történelem tart fogva és hengerít el. Megjelennek, ott bujkálnak a sorok között vagy mögött a mesterek, a pályatársak Nagy Gyulától, Elek Lászlótól, Dankó Imrétől Dánielisz End­rén, Ilia Mihályon, Krupa Andráson, Sarusi Mihályon át Péter Lászlóig, valamint a „kun kapitány", Bánkiné Molnár Erzsébet nagyasszonyig (Arankáig). Tovább fűzve Szabó Ferenc pályájának bemutatását nem kerülhetjük ki szerkesz­tői tevékenységét. E tevékenységből kiemelkedik a Békési Élet című évnegyedes fo­lyóirat majd negyed századig, 1967-től megszűnéséig 1990-ig tartó szerkesztése. A rendszerváltás zavarában megszüntetett, máig nem pótolt és hiányzó lap felelős szer­kesztőjeként sok jeles szerzőt hozott Békésbe, és messze vitte a megye és az ott sarja­dó kultúra híreit. A sokoldalúan szerkesztett folyóiratban az olvasó mindig megtalál­hatta a maga számára vonzó írásokat. Máig tartó űrt töltene ki az a személy, aki vál­lalkozna az egykori folyóiratot értékelő írásokra, feldolgozásra. Számos helytörténeti monográfiát szerkesztett, pl. Mezőberény, Vésztő, Gyoma, Szeghalom, Medgyesegyháza, Öcsöd, Hódmezővásárhely és Makó. E monográfiákba tanulmányokat is írt. E tevékenysége nyomán a Békés megyei helytörténetírás az or­szág éllovasa volt, sokan jártunk oda tanulni e műfajt. Máig könyvészeti csemegét je­lent az 1970-es évektől a megszűnéséig (1988) általa szerkesztett 17 kis kötetből álló Bibliotheca Bekesiensis című bibliofil könyvsorozat. Levéltári majd múzeumi kötetek sorozatát jelentette meg szerkesztőként. Elnézést a személyes hangért, nekem különö­sen sokat jelentett a Káldy-Nagy Gyula által készített Gyulai szandzsák 1567-es és 1579-es török összeírásainak megjelentetése. Elhatároztam a folytatását, és mára a

Next

/
Oldalképek
Tartalom