Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.

ELŐSZÓ (Blazovich László)

ugyanez volt a válasza. Mikor a Csongrád Megyei Levéltárba kerültem, Schneider Miklós egykori szentesi levéltáros, később Nógrád megye levéltárának megszervezője és első igazgatója, levéltáros szaktekintély azt mondta nekem: minden kérdésben fordulj Szabó Ferenchez, biztos támpont lesz neked, egyébként Feri egy „intézmény". Hogy a Csongrád és a Békés Megyei Levéltárban eltöltött huszonkét év alatt valóban a levéltár, a megyei történetírás és közművelődés mindenese lett, azt az alábbiak igazolják. Nagy, több esetben kötet méretű tanulmányainak száma meghaladja az ötvenet, kisebb írásaié, és a recenzióké, ismertetőké a kétszázat. Nagyobb munkái jelentek meg Békés megye történetéből a magyar mellett német, szlovák és eszperantó nyelven. Pillantsunk be Szabó Ferenc alkotó műhelyébe, és azonnal előtűnik munkásságának témagazdagsága. Mint levéltároshoz közel állt hozzá az igazgatástörténet. Számos dolgozatot jelentetett meg e témakörben alföldi és Békés megyei illetőséggel. Ide kapcsolhatók a közbiztonságról és a betyárokról írott dolgozatai. Nem hiányzott a társadalom és a mezőgazdaság iránti vonzódása sem, amelyet megalapozott korábbi néprajzi érdeklődése. A gazdaságtörténethez, ezen belül a vasúttörténethez vonzódása a társadalomtörténet iránti rokonszenvből fakadt. Társadalomtörténet nincs demográfia nélkül. E témában is születtek dolgozatai. A 19-20. századi társadalmi mozgások kutatója nem kerülheti meg a Dél-Alföldön, annak főképp keleti részén az agrárszocialista mozgalmakat. így születtek a mezőgazdasági munkásokról és az agrárszocialista mozgalomról szóló írások. A fenti témakörök a társadalomkutató Szabó Ferenc érdeklődési ővrjét mutatják be. Külön fejezetet képvisel azonban munkásságában a településtörténet, amelyben kifejtett munkálkodása során városokra és községekre egyaránt rátekint. Külön helyet foglal el a településtörténeten belül Orosháza, a közvetlen szülőföld. Nem soroljuk fel az egyes dolgozatok címét, a témagazdagság figyelemmel kísérhető Szabó Ferenc bibliográfiájából. Az Alföld-kutatáshoz tartozik azoknak a histográfiai cikkeknek a sora, amelyet Szabó Ferenc az egyes általa ismert és szeretett városok helytörténeti kutatásáról írt. Mások mellett Gyula, Félegyháza, Mezőtúr, Makó, Szeged, Szentes, Törökszentmiklós szerepelnek a sorban. E cikkekben a szerzőnek tisztelete és a megőrzés vágya szólal meg az elődök iránt, ami különösen nemes dolog, főképp a mi korunkban, amely nemcsak a jelen, hanem a múlt értékeit is szívesen felejti el, illetve nem figyel azokra. Jellemző, hogy 'helytörténeti monográfiákban ritkán fordul elő egy-egy összefoglaló visszapillantás az elődök munkásságára. Magam a sok, általam ismert feldolgozás közül mindössze a vásárhelyi és a makói városmonográfiákban olvastam színvonalas összefoglalókat, és milyen jó, hogy elkészültek. Sajnos Feri barátunk kezdeményezését kevesen követték, holott érdeklődést kiváltó olvasmányok ezen összefoglalók. Ujabb témakör szerzőnk munkásságában a levéltártan és levéltártörténet, amely adta magát számára. Mint egyszer említette: nem tudom, miként viselik el egyesek, hogy a levéltárban az anyag közepén ülve nem írnak cikkeket, nem találnak témát. O a levéltárban ülve a történeti feldolgozások mellett, magáról a levéltárról és annak anyagáról sokoldalúságából következően elméleti, módszertani és technikai kérdésekről is írt tanulmányokat bennük máig megszívlelendő gondolatokkal.