Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.

IV. TÖRTÉNETÍRÁS A DÉL-ALFÖLDÖN

TÖRÖKSZENTMIKLÓS ÉS A VÁROSTÖRTÉNETI KUTATÁS Vasúton is, közúton is jó néhányszor keresztülhaladtam már Törökszentmiklóson az évek múltával, idővel a településre vonatkozó olvasott információim is gyarapod­tak, valamelyest rendszerbe sorakoztak, amikor végre sort tudtam keríteni a közvetle­nebb ismerkedésre. Az 1952 óta városi státuszú Törökszentmiklóssal és népével csak a Móricz Zsigmond megfogalmazta „gyalogolni jó" módszerével lehet valóságosabb kapcsolatba kerülni, maradandóbb benyomásokat szerezni. A rendkívül élénk átfutó forgalom sodrásában haladó idegent — ha éppen Békés megyéből érkezik — mindenekelőtt egyfajta megnyugtató otthonosság érzése legyinti meg: úgy látja, hogy ugyanolyan környezet, hasonló mentalitás veszi körül, mintha valamelyik Békés megyei mezővárosban forogna. A történeti összefüggések, a régebbi és újabb fejlődésvonalak, s nem utolsósorban az érdeklődő körültekintés eredményei­nek akármilyen töredékes felvázolása is azt jelzi: Törökszentmiklós múltjában és jelen viszonyaiban erős és közvetlen „rokonságot" mutat — az alföldiség összefogó közös vonásain túl is — Békés megye hasonló nagyságrendű vagy több tekintetben azonos funkciót betöltő településeinek egész sorával. Hol ebben, hol abban emlékeztet Békés­re, Békéscsabára, Gyomaendrődre, Mezőberényre, Orosházára, Szarvasra. Az össze­hasonlítás hol előnyére, hol pedig hátrányára szolgál mindkét „oldalnak". (Hasonló ta­nulságos összevetésre Szolnok megyéből legjobban Mezőtúr kínálkozik számunkra, mint arra a Békési Élet hasábjain két alkalommal utaltunk is már) A közlekedési — főképpen közúti — természetes kapcsolatok felerősödése tájunk és Törökszentmiklós között az utóbbi évtized jelensége, s összefüggésben van a hazai úthálózatban megvalósított fejlesztésekkel. A tervezett új szolnoki közúti Tisza-híd Bé­késcsaba irányából még inkább vonzóvá teszi majd Budapest megközelítését Mezőtúr­Törökszentmiklós-Szolnok felé. A gazdasági kapcsolatok az azonos iparágak (malom­ipar, baromfiipar, mezőgépgyártás) révén részben a múlt századig visszavezethetők a város és Békés megye között. A szellemi életben inkább csak esetenkénti érintkezés­ről, alig kimutatható kölcsönös érdeklődésről beszélhetünk. Ami történt, részben alig több a kiadványok egy részének ismereténél, cseréjénél, másfelől pedig szolnoki, Szolnok megyei közvetítéssel vagy keretek között jutott el hozzánk, illetve Török­szentmiklósra. Mindez egyszerre tanúja Szolnok és intézményei jól betöltött regionális szerepkörének, másfelől a szerényebb lehetőségekkel rendelkező s igen közel fekvő Törökszentmiklósra akarva-akaratlan kiterjedő „árnyékhatásának". Az intézményes vagy szervezett lehetőségek előnyeit és hiátusait nemegyszer jó irányba színezhetik a személyes kapcsolatok. Budapestet nem számítva, Törökszentmiklós Szolnok mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom