MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1989

1989-02-15 VB_801 - 1989_VB 801/30

- 5 A központok korszerűsítésével és kapacitásuk fejlesztéséhei együtt a bekapcsolt főállomások száma is több mint 4000-el növekszik. (M-8.mell.) A jelentős fejlődés ellenére, - a megyeszékhellyel való tömegközlekedési kapcsolataikat, valamint a hirközlés helyzetét tekintve - kettős hátrányban maradó településeket az M-10. melléklet szemlélteti. Az ingázók helyzete A munkaerőkereslet és kinálat összhangjábak megteremtésében változatlanul nagy szerepe van az ingázásnak. Békés megyében a munkaerő egyhatoda csak az eredeti lakóhelyén kivül talál állandó és megfelelő munkahelyet. (M-ll. melléklet) 1988.végén az aktiv keresők mintegy 17 H-a (30.000 fő) nem a lakóhelyén dolgozott. Az eljárók 91 Va megyén belüli településeken talált munkahelyet. Az ingázók közül a férfiak 71, a nők 29 Vos részarányt képviselnek. A lakóhelyükön kivül dolgozók csaknem négytizede 30 éven aluli. Különösen szembetűnő a fiatal életkor a nők esetében, mivel az ingázó nőknek több mint 15 H-a 20 éven aluli. A Békés megyéből eljárók száma viszonylag alacsony, alig 3000 fő, melynek mintegy 50 H-a Csongrád megyébe (elsősorban Békéssámson és Tótkomlós, kisebb mértékben Orosháza területéről Makóra és Hódmezővásárhelyre), 24 H-a Szolnok megyébe (Bucsa, Ecsegfalva és Kertészsziget területéről Karcagra), 8 H-a Hajdú-Bihar megyébe (Körösnagyharsány, Biharugra térségből Komádiba) ingázik. Kisebb számban járnak el Pest és Bács-Kiskun megyébe, valamint néhányan további területre. Az ing-jzók az egyes népgazdasági ágakban nem azonos arányban szerepelnek. Különösen magas az összes aktiv keresők közötti részarányuk az építőiparban (30 H), a szállitás és hírközlésben (28 H), valamint a vízgazdálkodásban (25 H). Az ingázók aránya és megoszlása természetszerűen kisebb a többi népgazdasági ágban, amelyekben a munkahelyek területi megoszlása jobban alkalmazkodik a település-struktúrához. Az ingázás természetéből következik, hogy a városokból eljárók ará%