MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1989

1989-02-15 VB_801 - 1989_VB 801/31

- 6 ­nya alacsony, a megyén belül ingázóknak több mint 80 %-a községi la­kos. A legjelentősebb vonzásközpont Békéscsaba. Az itt foglalkoztatot­tak több mint negyede bejáró (mintegy 8500 fő). (M-12. melléklet) i A megyeszékhely a legerősebb vonzást a közeli Békés városra gyakorol­ja, ahonnan a bejárók száma megközeliti a kétezret. Igen jelentős még a bejárók száma Doboz, Mezőberény, Újkigyós, Szabad­kígyós és Kétegyháza községekből, valamint Gyula és Orosháza városokból. Az egyes városok vonzáskörzetét általában nem lehet egyértelműen meg­határozni, hiszen egy-egy községből gyakran több másik településre is járnak dolgozni. Gazdaságunk jelenlegi helyzetében az ingázásra nagy szükség van. A mun­kaerő területi elhelyezkedése nem követheti teljesen a munkahelyek struktúráját. A városokban lévő munkáltatók termelési-ellátási fela­dataikat nem tudnák megoldani a bejáró dolgozók nélkül. Az egészségügyi ellátás helyzete Békés megye szociális és egészségügyi ellátó rendszere progressziv szer­vezetű, az alapellátástól, járóbetegszakorvosi ellátáson keresztül a fekvőbeteggyógyintézeti ellátás Gyulán, Békéscsabán, C^űsházián, Meaő­hegyesen és Szeghalmon biztositott. Házi szociális gondozás minden településen, idősek klubja szolgáltatás a települések túlnyomó részén, Szociális Otthon Békéscsabán, Békésen, Gyulán, Orosházán, Szarvason, Mezőkovácsházán, Magyarbánhegyesen, Med­gyesegyházán, Nagyszénáson, Mezőberényben, Körösladányban, Dévaványán, Füzesgyarmaton, Eleken, Okányban és Vésztőn működik. Az ellátást segi­ti 13 központi körzeti orvosi ügyelet és 7 mentőállomás. (M-13-17.mel­léklet, KSH 1987-es adatok) A járóbetegszakorvosi és fekvőbeteggyógyintézeti ellátás az intézmé­nyek befogadóképessége, a közlekedési lehetőségek és a települések igényeinek együttes figyelembevételével szervezett, időben a helyzet­hez igazitott. (M-18, M-19. melléklet)

Next

/
Oldalképek
Tartalom