MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1989

1989-02-15 VB_801 - 1989_VB 801/31

- 6 nya alacsony, a megyén belül ingázóknak több mint 80 %-a községi lakos. A legjelentősebb vonzásközpont Békéscsaba. Az itt foglalkoztatottak több mint negyede bejáró (mintegy 8500 fő). (M-12. melléklet) i A megyeszékhely a legerősebb vonzást a közeli Békés városra gyakorolja, ahonnan a bejárók száma megközeliti a kétezret. Igen jelentős még a bejárók száma Doboz, Mezőberény, Újkigyós, Szabadkígyós és Kétegyháza községekből, valamint Gyula és Orosháza városokból. Az egyes városok vonzáskörzetét általában nem lehet egyértelműen meghatározni, hiszen egy-egy községből gyakran több másik településre is járnak dolgozni. Gazdaságunk jelenlegi helyzetében az ingázásra nagy szükség van. A munkaerő területi elhelyezkedése nem követheti teljesen a munkahelyek struktúráját. A városokban lévő munkáltatók termelési-ellátási feladataikat nem tudnák megoldani a bejáró dolgozók nélkül. Az egészségügyi ellátás helyzete Békés megye szociális és egészségügyi ellátó rendszere progressziv szervezetű, az alapellátástól, járóbetegszakorvosi ellátáson keresztül a fekvőbeteggyógyintézeti ellátás Gyulán, Békéscsabán, C^űsházián, Meaőhegyesen és Szeghalmon biztositott. Házi szociális gondozás minden településen, idősek klubja szolgáltatás a települések túlnyomó részén, Szociális Otthon Békéscsabán, Békésen, Gyulán, Orosházán, Szarvason, Mezőkovácsházán, Magyarbánhegyesen, Medgyesegyházán, Nagyszénáson, Mezőberényben, Körösladányban, Dévaványán, Füzesgyarmaton, Eleken, Okányban és Vésztőn működik. Az ellátást segiti 13 központi körzeti orvosi ügyelet és 7 mentőállomás. (M-13-17.melléklet, KSH 1987-es adatok) A járóbetegszakorvosi és fekvőbeteggyógyintézeti ellátás az intézmények befogadóképessége, a közlekedési lehetőségek és a települések igényeinek együttes figyelembevételével szervezett, időben a helyzethez igazitott. (M-18, M-19. melléklet)