MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1984

1984-01-11 VB_694 - 1984_VB 694/5

kusan származik egy munkaerő mozgás. Ezt nem valami tragédiának kell felfogni, hanem a párt politikája által előidézett folyamatról van szó. Az, hogy melyik vállalatnál, szövetkezetnél ez milyen mértékben megy végbe az viszont sok mindentől függ, mert van olyan vállalat, ahol a korábbi dinamika érvényesül, mert a termékek iránt van érdeklődés a piacon. Azok a termékek amelyek kevésbé keresettek, vagy kisebb volumenben keresettek, ott egy kényszerűség megy végbe. A január 1-el életbe léptetett intézkedés, hogy a folyamatos műszakban dolgozó vállalatoknál a termelőberendezések jobb kihasználása miatt a második műszakban 40 %, a harmadik műszakban 80 % műszakpótlékot kapnak. Kétségkivül ugy van, ahogy Kardosné elvtársnő is mondta, hogy a munkaerő a legfontosabb tényezője a termelésnek, hiszen az uj érték hordozója, az uj érték létrehozója, olyan mértékben, amilyen okosan és szervezetten gazdálkodunk vele. Ma már ott tartunk, hogy 100 Ft termelési értékből 40 Ft a munkaerő költsége. Tehát az élőmunka értékrendje megnövekedett és ebből adódik a konzekvencia, hogy szervezettebben, okosabban és jobban kell vele gazdálkodni. Az áramlás ugy néz ki, hogy általában az iparból áramlik el a munkaerő, részben a tercier ágazatok irányában, részben az utóbbi években a mezőgazdaság irányában az ott jelentkező ipari és kiegészitő tevékenység bővülése következtében. Ezeket azért jó figyelemmel kisérni, mert az ember tudja, hogy a különböző mozgásokat, jelzéseket hova tegye. Néhány dologra ezúttal is célszerű felhivni a figyelmet, és ez a munkaerő értékrendjének helyzete és minőségének javitása. Négy dologra szeretnék itt utalni. Egyrészt a munkaerő képzést sokkal inkább összhangban kell biztositani a munkahelyi érdekekkel. Konkrétan a vállalatok, szövetkezetek, iskolák közötti kapcsolat - ami eddig sem rossz - ezt nem szabad befejezettnek tekinteni. 3ó volna változtani azon - mert szerintem tarthatatlan - hogy a tanuló az elsősorban az iskolához kötődik és nem a munkahelyhez. Ezúttal egy ajánlás is: jutassuk el a hangunkat illetékes helyre, hogy a fiatal munkaerő a munkahellyel kössön szerződést, ebből adódóan természetesen az elméleti képzése az iskolarendszer keretében történik. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kötődés elsősorban a munkahelyhez legyen. Egy további kérdés: ahhoz, hogy jól megfeleljünk a piachoz, az igényekhez való igazodáshoz, a több szakmához való értés nélkülözhetetlenül felmerül manapság, legalább a rokon szakmáknál. Ez is munkahely és iskola kérdés. Az átképzés és továbbképzés szintén egy kiegészitő része a dolognak, amellyel szervezettebben, tudatosabban kell foglalkozni. A termelőeszközök problémaköréhez kapcsolódva: itt is azt kell látni, ami általában a politikában van, tehát a gazdasági növekedés mérséklődése időszakát éljük. Ugyanazzal az eszközzel, vagy lassabb ütemben fejleszthető eszközállománnyal tudjuk biztositani tevékenységüket és az általánostól eltérően Békés megyében ehhez még egyéb negativ tényezők is hozzájárulnak. Ilyenek: az ipartelepítés ideje Békés megyében, az ipar szerkezete, az iparszerkezettel járó technikai ellátottság, az adott iparnak vagy gyárnak a termelési jellege, amellett hogy itt is hat a beruházások korlátozottsága. Ilyen helyzetben ott van az a szám, hogy a megye ipartechnikájának 90 %-a elméletileg leiródott. A korszerűség tekintetében messze el vagyunk maradva más megyétől. Ebből adódik, hogy helyes az a törekvésünk,