MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1984

1984-01-11 VB_694 - 1984_VB 694/6

- ezt javasolom megerősíteni - hogy bizonyos épületberuházásra ott szükség van, ahol majdnem összeomlik, de ahol az épületek alkalmasak, ott a fejlesztési alapok, amortizációs alapok szinte kizárólag gépekre, berendezésekre fordítódjanak. Ez ma gazdasági kényszer is és a vállalat érdeke is. Azt is látni kell , hogy a ma beruházása a jövő megalapozása. Évek óta probléma, hogy a saját vállalati erőt még lassan protek­cióval sem tudják kielégiteni hitelekkel, mert nincs hitel kon­tingens. Felvetődött, hogy lenni kell egy olyan banknak Magyaror­szágon, hogy a vállalat ha nagyon indokolt, akkor saját erejét ki tudja egésziteni. Ez a gazdasági fejlődésnek egy nagy gátja, ha ezt nem tesszük. Néhány megjegyzés az irányitás, vezetéshez: ne csak a gazdasági tényezők alapján Ítéljük meg a vezetőt, hanem politikai cselekvé­se alapján is. Legyen a végrehajtó bizottságnak egy olyan elvi álláspontja, hogy ösztönözzünk jobban a vállalati önállóság szer­vezeti formátumainak kialakitására is, ne csak szavakban, hanem konkrétan is lépjünk ott ahol meg vannak ennek az objektiv és szub­jektiv feltételei. APÁTI NAGY GÁBOR ELVTÁRS; Egyetértve az anyaggal és a felszólalók­kal, a munkaerőgazdálkodáshoz szeretnék egy rövid megjegyzést fűz­ni. Munkaerőgazdálkodásunkban azt tűztük ki célul, hogy az évi munkát, munkaerőt a lehető legésszerűbben, a lehető legtakarékosab­ban használjuk fel. Az elmúlt időszakot figyelembe véve, szerintem itt alapvető ellentmondás van a bér- és keresetszabályozási forma és a munkaerő ésszerű kihasználása között. Amig ki nem alakitjuk az alapvető érdekeltséget, addig itt átütő sikert nem fogunk elér­ni. Teljesen egyetértek Csatári elvtárssal, hogy ahol visszafogott termelés van, ott nem lehet a bér- és keresetszabályozással arra ösztönözni, hogy mintél többet termeljünk, de azokon a területeken, ahol szükség van a termékekre igen is el kellene engedni a bér- és keresetszabályozási formának azt az uj módszerét, amelyet az utóbbi időben meghirdettek és ezzel el lehetne érni azt, hogy a munkaerőt a lehető legésszerűbben használják ki, ahol erre nincs érdekeltség. Nagyon fontos oldalának tartom, hogy szorgalmazzuk azt, hogy ebben a dologban előrelépés történjen, figyelembevéve a jó tapasztalato­kat ami már volt a végrehajtó bizottság előtt, FRANK FERENC ELVTÁRS: Javasolom, hogy az előterjesztést fogadjuk el, a feladatokat emeljük határozattá. Felelős a feladatok végre­hajtásáért Kiss Sándor elvtárs. Teljesen osztom a véleményem a három felszólaló elvtárssal, ennélfogva részletesebben nem kivánok szólni a témához. Azt szeretném hozzáfűzni, hogy 1979. óta változ­tak a külső és belső feltételek, A most tárgyalt termelés folyama­tának három nagyon lényeges összetevőit ebből az alapállásból kell vizsgálni. Az anyag ezt is teszi. Osztom a véleményem Kardosné elv­társnővel és Csatári elvtárssal, hogy a termelés hatékonyságának ez a három eleme - amiről itt beszélünk - elengedhetetlen. E nélkül nem lehet hatékonyan gazdálkodni. A munkaerő az szinte meghatározza. Legutóbb Apáti elvtárs reflektált erre, ezzel kapcsolatban csak egy megjegyzést szeretnék tenni: A munkaerő helyzet alakulásában alap­vető az érdekeltség, ami részben objektiv körülményektől függ, más­részt a munkahelyi légkörtől, ez már szubjektiv tényező. Ha ezt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom