MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1982

1982-01-27 VB_641 - 1982_VB 641/6

5 lásomban foglalkozni. 1./ Had idézzem fel a pártépitő munka három ilyen általánosabb elvét; a./ A szervezeti szabályzat is tartal­mazza, minden alkalmas ember, minden alkalmas jelöltet fel kell venni a pártba, minden embert, akit arra az alapszervezet alkal­masnak tart, megfelel a követelményeknek, b./ A pártépitő munká­nak biztositania kell a párt munkásjellegét, c./ Minden rétegben, minden munkahelyen legyen erős, ütőképes pártszervezet és a fel­vételi munkának ezt is biztositania kell. Ezek az elvek az gyakorlati munkában nem szükségszerűen, de idő­ről, időre egymással ellentmondásba is kerülhetnek, mint, ahogy igy történt, lehet látni az utóbbi időkből is, itt is, minden időszakban politikai döntés kérdése, hogy ha ellentmondásba kerül­nek ezek az elvek, melyiknek biztositunk elsőbbséget. Példát hoz­zak: a tsz-szervezés időszakában teljesen nyilvánvaló volt, hogy akkor annak az elvnek kellett eleget tenni, hogy a tsz-ekbe erős pártszervezetek jöjjenek létre, későbbi időszakban most 70-es, 72-es évek előtt a párt munkásjellege került veszélybe, ez össze­tételi szempont ugyan, akkor egy másik elv kapott elsőbbséget. Had idézzem fel az 1972-es határozat előtti helyzetet, az volt a tapaszatalat akkor, hogy tul gyors ütemben növekedett a párttag létszáma, kritikátlan volt a felvételi munka, felhigulás veszéley fenyegetett, s ezért kellett hozni 1972-ben azokat a pártépitési munkában azokat a szükséges adminisztratív eszközöket. Ezeken az eszközökön enyhitett az 1974-es határzat, és tulajdonképpen ennek a szellemében dolgoznak a pártszervezetek mai napig most, Milyen eredménnyel jár az érvényben lévő pártépitési határozat, az anyag­ban is le van irva, nagyon egyetértek vele, hogy gátatvetett az azt megelőző tendenciáknak. Egészségesen alakultak a felvételi és a párt összetételi arányai, és ami még ennél is fontosabb a tagfel­vételi munka á pártszervezetek figyelmének középpontjába került és ennek eredményeképpen sokkal nagyobb politikai energia, erőfe­szítés jutott erre a munkára, mint a korábbi időben, ez talán a legfontosabb. És attól, 1974-től számitva 8 év tapasztalat áll bitokunkban, a Politikai Bizottság napirendre tűzi, hogy hogyan tovább a pártépitő munkában. Itt most hdd emeljek egy dilemmát, a pártépitési munka irányításáról van szó. Szükséges-e fenntarta­ni az irányitás jelenlegi módját, ez a kérdés. Amikor tagadjuk, nem tagadjuk, burkoljuk, vagy nyiltan kimondjuk, szinte teljesen, a gyakorlat attól még nem változik. Politikai eszközök mellett a gyakorlatban igenis léteznek a befolyásolás adminisztratív eszkö­zei is. Ez tulajdonképpen az irányitásnak ez a módja hozza magá­val, a Központi Bizottság is előir bizonyos növekedési ütemet, és megoszlási arányt. Ezt aztán lefelé kell bontani, és ez vezet az eredmények mellett, amelyeket igyekeztem nyilvánvalóvá tenni, bizonyos negativ következményekkel. Most az a kérdés, hogy az elmúlt 8 évben elmult-e nyomtalanul vagy sem, ha nem múlt el nyom­talanul, tehát ha igaz az, hogy e politikai erőfeszítés, amit a tagfelvételi munkára szánnak a szervezetek, igy folytatni, akkor felmerül a kérdés, hogy szükséges-e továbbra is előirni bizonyos megoszlási arányokat, lehethogy szükséges és továbbra is vállalni kell az anyagban jelzett, a vitában is érintett negativ következ­ményeket. Lehet \iszont , hogy elegendő a politikai szempontok tovább­ra is csak politikai eszközökkel, ebben mi a Végrehajtó Bizottság véleménye, én tényleg tapasztalatok alapján nagyon érdekel. '• R 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom