MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1982

1982-11-17 VB_663 - 1982_VB 663/6

Mindig örülök annak, hogy a különböző statisztikai adatok javulásról adnak számot. Az anyag 9. oldalán a dolgozóképes lakosságnak több mint 23 %-a nem végezte el az általános iskolát. Most feltenném azt a kérdést, hogy hol dolgoznak ezek az emberek, akik még a 8 általánost sem végezték el. Mit kellene tennünk annak érdekében, hogy ez a nagy szám egyre kisebb legyen? Nekünk ezen mindenféleképpen változtatni kellene. DR ÁBRAHÁM BÉLA ELVTÁRS: Én ezt az óvodai minősitést nem tudom elfogadni, Békéscsabán azért 106,9 % az óvodák kihasználtsági foka, mert két lakásóvodát üzemeltetünk. PATAKI ISTVÁN ELVTÁRS: Véleményem szerint reális helyzetképet rajzol az anyag. Kedvezőnek tartom azt, hogy az uj tantervek bevezetésére sor került és azt is amit Várainé elvtársnő elmondott, hogy a pedagógusok érzékelték azt a hatását, hogy a lemaradóit gyerekek száma mintha növekedne az uj tantervi követelmények eredményeként. A másik gondolat amit szeretnék megemliteni az ifjúsági szövetség tevékenységével kapcsolatban az az, hogy a mozgalomról, a KISZ-ről a helyzetmegítélés reális. Egy gondolatot szeretnék megemliteni, amiben javasolnám az anyag pontositását az az, hogy a színvonalbeli különbségek okát az előterjesztés abban fogalmazza meg, hogy sok esetben a KISZ-tanácsadó nem megfelelő színvonalú. Itt inkább azt kellene megerősíteni és a tapasztalatok is azt igazolják, hogy azokban az iskolákban jobb az ifjúsági mozgalom szinvonala, ahol az egész tantestület segiti a diákokat. Véleményem szerint is a közművelődési intézmények munkájában előrelépés történt, azonban ezt pontositani kellene mert nem általános ez a helyzet, SZI

VI JÓZSEF ELVTÁRS: Tisztelt Végrehajtó Bizottság! Nagy örömömre szolgál az, hogy részt vehetek a végrehajtó bizottság ülésén és a vitában. Én ugy gondolom, hogy az eddigiekben megfogalmazott és felvetett gondok, problémák azt bizonyitják, hogy a párt végrehajtóbizottsága igen nagy felelősséggel foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ezt én azért is hangsúlyoznám bevezetésképpen, mert tulajdonképpen arról van szó, hogy a jövő nemzedéke - akinek tovább kell épitenie mindazt amit eddig elértünk és megalkottunk - az milyen módon fogja ezt továbbvinni és épiteni, megkapja-e azokat a készségeket, képességeket, szemléletet, hozzáállást, amely ahhoz szükséges, hogy képes legyen továbbfejleszteni és meghaladni mindazt amit eddig elértünk. En is ugy gondolom, hogy az anyagnak erénye az, hogy tárgyilagosan és a terjedelmi korlátokhoz képest elemzőén igyekszik foglalkozni a helyzet megítélésével illetve tartalmi kérdésekkel is. Én csak rá szeretnék erősiteni mindazokra a dolgokra, amelyek itt a nevelés kérdése körül már az eddigiekben elhangzottak a Szabó elvtárs és a Kardosné elvtársnő részéről, mert az egész iskolai oktató, nevelő munkánknak egyik kulcskérdésének érzem azt a problémát és ellentmondást, amely abban fogalmazható meg, hogy sikerült-e az iskolának azokhoz a feladatokhoz felnőni, amelyek a jelenlegi bonyolult körülményeinkből fakadnak. Ebben a kérdésben még van mit tennie aziskolának és ugy gondolom, hogy ez a bizonyos állásfoglalás a Központi Bizottság részéről éppen ezért született meg.