MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1981

1981-12-16 VB_638 - 1981_VB 638/16

15 ütve mélyrehatóbban konkrét helyi példák, gondok és törekvések felhasználásával többet kellene foglalkozni gazdaságpolitikánk összetett problémakörével, jellegének magyarázatával. A növekedési ütem mérsékléséről sok kommunikáció jelent meg a lapban, többet kell foglalkozni a mérsékelt növekedéssel, ami nem egészen azonos a növekedés mérséklésével. Ezt a szemléletbeli változást inkább a növekedés mérséklésére kellene helyezni. A másik megjegyzésem: nem az elhaló, hanem a fejlődést progressziv folyamatival kapcsolatos. Az anyagban is szerepel ugyan, azért kivánom kiegésziteni, mert az anyagban ez egy kicist halványabb. A gazdaságirányítás változásairól, tehát az uj helyzetben lévő változásokra bővebben kellene informálni. Mire gondolok? Megmagyarázni a módosult helyzetet: tervezés, szabályozás, szervezeti felépitése. A hármas tényezőnek ebben a sorrendben való bemutatása. Ezzel kapcsolatban sok probléma felvetődik. Egyrészt birálják a szabályozást a szabályozók, másrészt lebecsülik, harmadrészt nem értik megfelelően. Van egy gondunk; a mezőgazdasággal való foglalkozás. Az anyagban is ez a része kicsit halványabb. A mezőgazdaság helyének, szerepének összefüggésével kapcsolatos kérdéseket kellene erősiteni. Itt speciális helyzet alakult ki a nagyüzemek kiegészitő tevékenységével kapcsolatban. A nagyüzemek, majd a kiegészitő tevékenység a sorrend. A kisegitő gazdasággal kapcsolatban a sajtó hasábjain olyan nézet alakult ki általában az országban, amely vitatja a szabad időben végzett munka szocialista jellegét. Ez is olyan té

T ma, mellyel foglalkozni kell. A szemléletet helyes irányba kell formálni, a munkaerő-tartalékok számottevőek, újra felvetődő kérdések ezek. Ezzel is többet lehetne foglalkozni. Ugy gondolom, hogy a sajtónak is mint minden nevelési :;eszköznek sokkal inkább választ kell adni azokra a kérdésekre, amelyeket a PB 1981. április 23-i határozata is taglalja. Tehát itt komplex módon kell gondolkoznunk, ós ne csak aktájékoztatáspolitikai határozatból induljunk ki, hanem induljunk ki a másik határozatból is, mert a gyakorlatilag a történelmi szemlélet formálása e két határozat figyelmen kivül hagyásával - megitlésem szerint - lehetetlen. Az emberek érzékenyebbek az uj helyzet, ami ma fennáll, belső, külső helyzet, a hidegháborús uszitás, a lengyel eseményei',, stb. ezek felvetik azt, hogy a meglévő kvalósághoz jobban, őszintébben és nyiltabban alkalmazkodjunk, s ennek alapján tájékoztassunk. Itt is probléma , és csak jelzésszerűen vetem fel, hogy a 77-es határozat a tájékoztatás előli elzárkózottságot kifogásolta. A határozat vitája során Kádár -Dános elvtárs elmondta, hogy a tájékoztatás az nem jog, hanem kötelesség. Vagyis, aki a nép bizalmából bármilyen funkciót, vagy beosztást betölt, annak kötelessége tájékoztatni. Itt is problémák vannak. Vannak üzemek országosan, de itt a megyében is, amelyek elzárkóznak, nem adnak információkat. Ezekre jobban oda kell figyelni. A törvény is előirja a tájékoztatási jogot. Ugy érzem, a tisztelt végrehajtó bizottsági tagok ebben személy szerint is sokat segithetnek, hogy a tájékoztatás sokkal eredményesebb legyen. Azzal szeretném befejezni, hogy az egész tájékoztatásnak, a tömegpolitikai munka más részének három irányba kell elsősorban hatnia; 1./ Egyik dolog, hogy még jobban, őszintébbe beavassa az embereket a politikába, a politika folyamataiba. 2./ A másik ilyen dolgog megitélésem szerint, hogy ezt a politikát védjék meg az emberek ugy, hogy a cselekvésekben is jus.son kife-