MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1980

1980-10-08 VB_607 - 1980_VB 607/21

arra, hogy területünkön meghatározó a gyárak, gyáregységek, telepek magas száma. Igen fontosnak tartjuk a szervezetek korszerűsítését, az önállóság, önelszámolás fokozását, szélesítését. A tizenegyedik oldal második bekezdéséhez; A gazdálkodó szervezetek önállóságának fokozása mellett igen lényegesnek ítéljük a kereskedelmi, külkereskedelmi szervek érdekeltségének közvetlen fokozását, a közös anyagi érdekeltség kiszélesítését. A tizenkettedik oldal négyes pontjának harmadik bekezdéséhez,A TRÖSZT-i szervezetek, országos nagyvállalatok tevékenységében szükségesnek látjuk csökkenteni a differenciált fejlődést akadályozó nivelláló hatást. A tizennegyedik oldal ötödik pontjához; A TEK vállalatok készletszintjének szabályozásával, szükségesnek tartjuk biztosítani a felhasználó, termelő vállalatok anyagkészleteinek és ezzel foglalkozó állományának fokozott mértékű csökkentését. Huszonnegyedik oldal leső pontjához; A kereskedelmi hálózat lassúbb ütemű bővitése a tervidőszakban várhatóan tovább fokozza a területünkön meglévő feszültségeket, mivel nálunk az egy m

2-re jutó forgalom alakulása meghaladja az országos átlagot. Harmincnyolcadik oldal első pontjának hatodik bekezdéséhez; Az ipar, építőiparban várhatóan felszabaduló munkaerő foglalkoztatásának, elhelyezésének feltételeit javasoljuk kimunkálni és meghatározni, tekintettel a területünkön jelentkező magas arányukra, A munkaerő-gazdálkodás jelenlegi rendszere nem megoldott. Az irányelvekben rögzítetteket az élelmiszertermelő és feldolgozó üzemek tudják teljesiteni, reális célkitűzések. Megfelelően orientálja az üzemeket a jobb minőségi és választékú termékek előállitására. Helyes törekvés, hogy feldolgozó üzemek jobban irányitsák a termelést, de ezzel párhuzamosan a közös anyagi érdekeltségeket is fejleszteni kellene, A közös tevékenység alapján a minőségi követelmények meghatározásánál a feldolgozó üzemek jobban vegyék figyelembe, hogy a minőségi tulajdonságok változása értékben kifejezhető legyen; a termelő tevékenységével mennyire ut hatni rá, mennyire tudja alakitani; a ráfordítások növekedését az árképzés elégitse ki. összességében megállapítható, hogy az irányelv a céltudatos, hatékony, takarékos gazdálkodást kivánja elősegiteni. Hozzászólásom második részében három megjegyzést szeretnék tenni az itt elhangzott vitához. Az egyik megjegyzésem; az anyagban sem, az eddig elhangzott észrevételekből sem ötvöződött ki az a vélemény, a beruházásoknál Csatári elvtárs részletesen foglalkozott vele, hogy a beruházásoknál a járulékos részeknek a felülvizsgálatát mindenképpen meg kell tenni. 16.ooo forintért csinálunk meg egy ra

2-nyi kereskedelmi egységet, a kereskedelmi egységnek 60 %-a járulékos és 4o %-a hasznos, például: megépitünk egy postaközpontot Békéscsabán, az épületben elhelyezünk lo ezer állomást és megépitünk vele egy teljesen ugyanolyan épületü járulékos helységet. Mindenféleképpen megfontolandó. Olyan előirások vannak, amelyek biztos vagyok benne, hogy egy része ebben a helyzetben megtakarítható. A másik dolog; a munkaerő-helyzettel kapcsolatos téma. Az a határozott véleményünk, hogy a munkaerő-helyetet, a jelenlegi tanácsi szervezettség, a tanácsoknál jelenlévő, erre rendelkezésre álló szellemi tőke nem képes megoldani. Nincs megoldva a munkaerő. ^