MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1980

1980-07-16 VB_602 - 1980_VB 602/4

intézet kutatási együttműködése nemcsak a hazai, hanem a külföldi partnerekkel is az elmúlt két évben tovább szélesedett. Erre negativ példát is hallottunk, dehát hol ne lennének ilyenek. Konkrét eredményeket hozott a fajtaelőállitásban és az öntözéses technológia fejlesztésében. Meg kell említenem azt, hogy a kutatás és egyéb alaptevékenység körébe tartozó feladatokat csökkenő létszámmal és költséggel oldották meg, A termelési eszközök ésszerűbb és jobb kihasználása érdekében számos megyei gazdasággal kooperációs kapcsolatot alakítottak ki, amelynek az is egyik jellemzője, hogy a munkacsúcsok idején egymásnak kölcsönösen biztositanak eszközöket, erőgépeket, kombájnokat. Az intézetben rendelkezésre álló szellemi kapacitások felhasználásával az előző 1978,-as évhez képest jelentős előrelépés történt, a tekintetben is, hogy a szerződéses munkák árbevételét 29 %-al növelték, s ez nemcsak általános árnövekedés eredménye, Delentős eredménynek tartjuk a MÉM öntözési szolgálatának a létrehozását, amely az intézet szervezésében került megalkotásra és ez tovább szélesitette kapcsolataikat, már 1979-ben a korábbihoz képest lényegesen több öntöző gazdasághoz juttatta el azokat az eredményeket, amelyeket a kutatásokban elértek. Gazdasági eredménye rendkivül jelentős volt, az intézet nyeresége 1979-ben meghaladta a 11 és fél millió forintot, több mint 4 millió forinttal több, mint 1978, évi bázishoz viszonyitva. Az intézet vezető kollektívája, és uj vezetője az intézet vezetési feladatokat eredményesen oldotta meg, ennek példájára had hozzam fel azt, hogy az 1977es év gazdasági és pénzügyi ellenőrzésekor feltárt hibákat, hiányosságokat határidőre megszüntették. A vetőmeg üzsmet 1979. október 31-re ugy készítették el, hogy több mint 1 és 3/4-ed millió forintot megtakarítottak, és az elmúlt esztendőben 400 tonna kukorica vetőmegot fel is dolgoztak rajta. Csökkentették a raktári szervezetüket 34 készlethelyről lo-re. A kutatómunka hatékonyságának növelése érdekében együttműködési megállapodást kötöttek a két másik szarvasi intézménnyel, a Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézettel és a Debreceni Agrártudomány Egyetem Főiskolai Karával. Jelentősnek tartjuk azt a vezetői módszert, amely szerint évente beszámoltatja az intézet vezetője a kutatókat a tárgyévben végzett tevékenységükről, ezt az eredményt az igazgatói tanács megtárgyalja és ez képezi az évi teljesítmény alapján adható kutatói jutalom alapját is. Kialakította az intézet a VI, ötéves tervre vonatkozó kutatási feladaiait is, amelyben a rizstermesztés területén, a rizs nemesités és termesztésében országos programvezetü az intézet. A tiszántúli talajok növelése, viz és öntözéses gazdálkodások témának alprogram vezetője, és számos más tárcaszintű, valamint országos középtávú kutatási, fejlesztési tervprogramnak az együttműködője. Az a véleményünk, hogy az elmúlt másfél, illetve két évben nagyon progressziv változások történtek az intézet munkájában, nemcsak a vezetői munkában, de összességében az egész intézet munkájában és ebben nem tudjuk az elért eredményt, és nem is kívánjuk függetleniteni Kiss elvtársnak a személyétől és attól a politikai és egyéb támogatástól, amit ehhez a munkához ő is és az egész intézet megkapott. Az a véleményünk, hogy szerencsés volt a vezetőicsere az intézetben, az intézet kollektivája megfelelően csatlakozik az uj vezetéshez. Az az egy alapvető személyi téma, amelyről a beszámoló is etnlitést tesz változatlanul fennáll.