MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1979

1979-10-24 VB_583 - 1979_VB 583/3

-2KLAUKŐ MÁTYÁS elvt

árs: A három évvel ezelőtt hozott intézkedési terv végrehajtásáról, s a további feladatokról van szó. Nem volnánk objektivek, igazságosak, ha vállalatainkat marasztalnánk el a hibákért, és hiányosságokért, összetett feladatról van szó Kettős feladatot kell szorgalmazni egyrészt felfelé, másrészt saját területünkön. Az Intézkedési Program, a KB határozata fontos, ennek végrehajtását ellenőrizni, koordinálni kell. A munkaerő-tartalék felszinre hozását illetően milyen problémák vannak? Jobban szorgalmaznám, kritikusabban birálnám az üzemen belüli tartalékok feltárását /munkamorál, munkafegyelem, munkaerkölcs/. Az üzem- és munkaszervezésről szóló határozat nem vált mindenütt gyakorlattá. Megemlitem, hogy az 1980-as év, s a további esztendők szempontjából érthető gond, feszültség jelentkezik, melyre idejében kell felfigyelnünk. 1980-ban, a VI. ötéves terveben ezen a területen dinamikus fejlődés elérése érdekében a szabályozó rendszert reálisan kell meghatározni, figyelembe venni a feszültségeket, a hatékonysággal, munkaerő-gazdálkodással összefüggő problémákat. A Megyei Tanácstól a munkaerő koordinációban, a munkaerő szervezetségében többet kérnek és várnak. Olyan követelményt támasszunk, amire jogositványa van a Megyei Tanácsnak. A minisztériumi vállalatok még tervezési statisztikával sem találkoznak, tehát ilyen konkrét feladatnál, mint az átcsoportosítás a megyei tanács munkaügyi osztályának nagyobb hatáskörrel kellene rendelkeznie. APÁTI NAGY GÁBOR elvtárs: Az anyag feladati réséhez szeretnél; szólni. Szeretném, ha kihangsúlyozásra kerülne a mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkaerő-gazdálkodásával kapcsolatosan, hogy a munkaerő egészséges, hatékony foglalkoztatása egész éven keresztül az üzemekben megoldást nyerjen. A munkaerő egész éves foglalkoztatásával foglalkoztunk, de ami a 2. oldal 2. bekezdésében megvan fogalmazva: "A mezőgazdasági ágazatban is változott a foglalkoztatási szerkezet az iparszerü termelés növekedésének hatására." - ismeretes, hogy rendkivülien megszaporodott a szakképzett munkaerő száma, tehát volumenében is nőtt a szakmunkások száma, éppen ezért nemcsak a szakképzetlen, hanem a szakképzett munkaerő területén is jeleztkezik az a gond, hogy a termelést bármennyire is jól szervezik, a termelés szerkezetet, vetésszerkezetet, cikklikusan foglalkoztatják ezt a szakképzett munkaerőt a többi időszakban, nem lehet elküldeni,mert szüksége van a mezőgazdasági üzemeknek. Ezeket fizetni kell, mely a megyében több 10 millió forintot jelent, melyet komoly termelési érték előállitása nélkül fizetik ki. Erre a foglalkoztatásra nagyon alkalmas a kooperáció tevékenység kibővitése. Tehát meg lehet oldani kooperációs tevékenységgel üzemen belül és üzemen kivül is. Jobban kellene biztatni a mezőgazdasági üzemeket, hogy ezt a problémát megoldják, ne kerüljön munkabér kifizetése termelési érték nélkül. IRHÁZI LAJQSNÉ elvtársnő : A minisztériumok rendeletei alapján a vállalatoknak önértékelést kell végezniük e témát illetően. Tájékozódtunk, hogyan folynak ezek a feladatok. Két szakma tapasztalata alapján ugy érezzük, hogy a válllalatok nem mernek hozzányúlni ehhez a kérdéshez. Szinte mindenütt ugy foglalnak állást, hogy kell a munkaerő, nem tudnak egyetlen fizikai dolgozóról sem lemondani, 1-2 vállalat vállalkozott arra, hogy 3-4 adminisztratív munkát végző embertől esetleg meg tudna szabadulni, de ennél hatékonyabb gondolkodásig a mi tapasztalataink szerint nem jutottak el. Jelzésként