MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1977

1977-06-22 VB_523 - 1977_VB 523/24

4 Békéa megyének mintegy 2/3-a - 3.591 krf - mélyfekvéaü árterület, ahol több mint negyedmillió ember él. Ennek a területnek védelmét 341 km árvizi fővédvonal, 111 km másodrendű védvonal, valamint 165 millió" r?-es igénybovehető térfogattal három árvizi szükségtározó biztosiba. A vizrendezéa, a belvizektől való mentesités a termőföldek hatékonyabb hasznositáaát is jelenti. Békéa megye belvizmenteaitéaét jelenleg öoszesen 172 rf/aec. kapacitással 75 állami kezelésben lévő stabil szivattyútelep és csaknem 9ooo km-ea csatornahálózat biztositja. A vízrendezést igénylő terület 27 %-án az üzemi vizrendezéa megtörtént. Az elmúlt évek belviz elöntése átla gosan 31 ezer ha volt. Ennek kapcsán néhány településünkben jelentőé épületkár is keletkezett. Békés megyében a vízkészlet és vizigény egyensúlya augusztus hónapban a legkritikusabb. A felhasználható 17 if/aec-oa felszini vízkészletnek csak 5 %~a származik a Körösök élővizéből, 17 %-a tározott éa 78 %-a a Keleti Főcsatornán és a Hortobágy-Berettyón keresztül a Tiszából átvezetett viz. Az egész évet tekintve 2oo millió rf-ea vízkészlettel számolhatunk, ami teljes egészében lekötött. Már napjainkban is lokális vizhiánnyal kell számolni. A megye vízkészlet gazdálkodási helyzete a jövőben várhatóan tovább romlik. A román vizügyi szervek közlése szerint a hegyvidéki vízgyűjtőről érkező hasznosítható vízkészletből - élővizkdnt o,0 nVsoc. vishozamot, ezen felül aszályos években I-V. hónapokban - 4-lo rf/noc. közötti vízhozamot engednek át a határon. A "11-XII. hónapokban többietvizmonnyicéget egyáltalán nem biztosítanak. így a román vizfölhasználás távlatban a ma már meglévő magyar vízhasználatokat is veszélyezteti. Ezért különös jelentősége van a meglévő vizátvezotésekon tul a Kiskörei Vízlépcső Kunsági főcsatornája kiépítésének, de amennyiben re&^o az az