MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1977

1977-06-22 VB_523 - 1977_VB 523/25

- 5 információ, hogy a román területen a Szamos vizkéazletét ia jóréazt igénybe veszik, egyre oürgetőbb a Körös-delta viztározóként való hasznosítása, majd a Duna-Tisza csatorna megépitéae ia* A megye meglévő öntözési kapacitására nagymértékben jellemző a felületi öntözési mód, éa a rizstelepek nagy aránya. A névleges öntöző kapacitás 35*667 ha, amelyből üzemképes 3o.337 ha* Az elmúlt évben az üzemképes kapacitásnak is csak a 9o %-át hasznosították, sőt az indokolthoz képest alacsony volt a kiadagolt vizmennyiaég is* Hidegvíz-beszerzés szempontjából Békés megyében - annak ellenére, hogy több mint 6000 db viztermelő fúrás van -, a vízföldtani kép nem egységes* így a vízkészletet csak becsülni lehet* A Békéscsaba-Szarvas vonalától északra lévő területen a kutak vizhozama nem haladja meg a 2o-4o 1/perc/m értéket, dél felé haladva 60-80, majd a Maros hordalékkúp területén a fajlagos vizhozam eléri a 12o 1/perc/m értéket is* A rétegvizeknél jelentősebb szennyeződést a vas és az éghető gáztartalom jelent* A felszín alatti hidegvizek megkutatása nem kielégítő, különösen az elsőrondü fontosságú Maros hordalékkúpról - a megye egyetlon jó vizutánpótlásu területéről - igen kevés az információ. A megye településeinek vizmüvei gyakorlatilag az 196o-as évektől kezdődőon lótesültek, ezt megelőzően az artézi kutas ellátás volt általános. Jolonleg 48 vizmü üzemol, /kapacitásuk 7o ezer rf/nap/ számuk 198o-ra várhatóan 60-ra növekszik* A szükséges vízigény a jelenleginek 2-2,5-szercse lesz. A vízmüveket tápláló kutak vizhozama az idő függvényében általában csökken. Csúcsfogyasztások idején már ma is viahiány jelentkezik, ezért haladéktalanul meg kell kezdeni a Maros hordalékkúp szakszerű feltárását. A kutatási torvet a vTTUKI 1977. évben elkészíti. A kutatás tervezett időtartama 3 év. 1/ M% LB/ÉÖ»