MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1976

1976-10-14 VB_505 - 1976_VB 505/21

- 3 Békés megyében a szocialista iparban foglalkoztatottak 36,7 %-a a nehéziparban, 38,8 %-a könnyűiparban, 19,6 %-a az élelmiszeriparban van foglalkoztatva /az országos arányszámok: 58,5 %, 26,5 % és lo,9 %/. Az eltérés oka a hagyományban, illetve a megye adottságaiban van /nehézipari bázis hiánya, mezőgazdasági jelleg/. Békés megye építőiparában foglalkoztatottak száma a IV, ötéves tervidőszak folyamán kismértékben csökkent. Az épitőiprban bekövetkezett műszaki fejlődés /gépesités, előregyártás, stb„/ változásokat eredményezett a munkásösszetételben. Az un. hagyományos építőipari munkások száma jelentősen /mintegy 6,5 %-kal/ csökkent, nőtt viszont a szak- és szerelőiparban dolgozók létszáma. Az építőiparban az elmúlt öt év alatt a kapacitás-gondok mellett munkaerőhiány is jelentkezett, elsősorban segédmunkaerőben. A megye építőiparában foglalkoztatottak aránya az ipari foglalkoztatottakéhoz viszonyitva 14,4 %, Ez az arány rendkivül alacsony /az országos arány 2o % fölött van/ és ez jellemzi, hogy az építőiparnak a megye gazdasági életében elfoglalt helyzete nem kielégitő. Ugyancsak kedvezőtlen, hogy az épitőipari foglalkoztatásban fokozottan jelentkezik a szétaprózottság, tul magas a nem szervezett épitőipar aránya, ahol az élő munka hatékonysága lényegesen alacsonyabb. A IV. ötéves tervidőszak folyamán állandóan csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma /évente 2ooo-3ooo fővel/. A létszámcsökkenés egészséges folyamat , mert még jelenleg is a foglalkoztatottak 37,2 %-a dolgozik a mezőgazdaságban, amely arány a megye gazdasági jellege ellenére is túlzott. A termelési rendszerek elterjedése mindenhol csökkentette amunkaerő-szükségletet. Több termelőszövetkezetben nem teljesen megoldott a tagok egész éves foglalkoztatása, máshol pedig a növénytermelésben felszabaduló munkaerő ösztönzi a mellék- és segédüzemágak fejlesztését.