MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1976
1976-10-14 VB_505 - 1976_VB 505/22
_ 4 A tercier ágazatok fejlődési üteme meghaladta az ipar fejlődési ütemét. Ez vonatkozik elsősorban a kereskedelemre, ahol a foglalkoztatottak száma az elmúlt öt év során mintegy 3o %-kal bővült, de létszámnövekedés üteme meghaladta az átlagost a közúti közlekedésben és a szolgáltatások területén is. Delentős munkaerő-gondok voltak a vasúti közlekedésben, különösen a fiatalok száma alacsony. A tercier ágazatokban, de különösen a kulturális és egészségügyi intézményeknél a munkaerőgazdálkodás egyik legnagyobb gondja volt a szakember-hiány /körzeti orvosok, pedagógusok, stb./ Békés megye korábban jelentős munkaerő-tartalékokkal rendelkezett és a munkaerőgazdálkodás feladata munkahelyek biztositása volt a szabad munkaerő számára. A IV, ötéves tervidőszakban ez a folyamat befejeződött. Szabad férfi munkaerő a megyében nincs, a mobilizálható női munkaerő többsége is bekapcsolódott a társadalmi termelésbe. A munkaképeskoru nők közül a háztartásbeliek aránya a megyében az országos átlagnál magasabb, de ezeknek a nőknek jelentős hányada /megközeleitőleg 65 %-a/ 4o éven felüli falusi lakos, kevésbé mobilizálható. A munkaerőgazdálkodás igen fontos feladata az ifjúsági munkaerő-forrás irányitása. Megyénkben az általános iskolából kikerülők száma l97o-től fokozatosan és elég jelentősen csökkent /l97o és 1975 között 33,3 %-kal/. A létszám nagyarányú csökkenése szükségessé tette a beiskolázási szerkezet módositását a megye gazdasági igényeinek megfelelően. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1974-ben módositotta a továbbtanulási arányokat, amelynek az a célja, hogy az általános iskolákban végzők 5o %-át a szakmunkásképzés felé orientálja, mig csökkentse a gimnáziumban tanulók arányát. A IV. ötéves tervidőszak végére megerősödött a felnőtt szakmunkásképzés helyzete.