MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1976
1976-10-14 VB_505 - 1976_VB 505/3
-2A megyei tanács Végrehajtó Bizottsága a következő ülésén bejelentésként hagyja jóvá a munkaerőellátással kapcsolatos elképzeléseket. A vállalatokat hármas ketegóriába sorolják: fejlődő, stagnáló és visszafejlődő. A jelentés a cselekvési programban pártbizottságról beszél; Végrehajtó b'zottság értendő. A kérdésekre adott megfelelő válaszadás után Frank elvtárs a napirend felett vitát nyitott. APÁTI NAC;Y GÁBOR elvtárs a munkaerőgazdá] kodás helyzetéről szóló jelentést jónak tartja, mely helyesen tükrözi a jelenlegi helyzetet. A feladati részt is jónak tartja. A jelentésből kitűnik, hogy munkaerő-tartalékkal a következő ötéves tervben nem rendelkezünk, tehát azzal kell gazdálkodni ami van; a munkaszervezés javitásával, hatékonyabb szervezéssel és átcsoportosítással, A feladati részben van olyan meghatározás, hogy a technika fejlesztésével lehetséges a továbbiakban egy bizonyos munkaerőhöz jutni. Csatlakozott és megerősítette Baukó elvtárs által elmondottakat válaszadásában a mezőgazdaság és a termelő üzemek vonatkozásában. Jó dolog a fejlesztés /technikai/, de vannak gátló tényezők is; a bérszínvonal-gazdálkodással kapcsolatosan megjegyezte, hogy az tizének kénytelenek kvalifikált szakmunkások megtartására, akiknek megfelelő munkabért kell biztositani, s ezt csak ugy tudják elérni, hogy olyan embereket alkalmaznak, akik csökkentik a bérszinvonalat. Ezt bizonyos kényszer hatására teszik, hiszen azok bérét nem csökkenthetik, akik a termelést előre viszik. A bérszinvonal-í-azdálkodást jó dolognak tartja. Egyik jó oldalaként emiitette, hogy rendkívül jelentős mértékben csökkent annak a munkabérnek a hányada, amely eddig oda nem figyelés következtében a termelési háttér nélkül került kifejezésre. A bérszínvonal-gazdálkodás megtartása mellett viszont a munkatermelékenység és a hatékonyság irányában rugalmasabbá lehetne tenni a következő időszakban. Ésszerű intézkedésekkel meg lehet a problémákat oldani. Ugy gondolja, hogy ezzel jelentős mértékben elősegíthetnék, hogy a mezőgazdaság területéről 10-12 ezer munkaerő felszabaduljon, és azt a létszámot, amelyek a melléküzemágak területén el akarnak helyezni, hatékonyan meg tudják oldani. BARTYIKNÉ ELVTÁRS NŐ a jelentést jónak itéli meg. Hozzászólásában két dologra tért ki. 1./ A deákok nyári szervezett foglalkoztatására. 2./ a műszakszám emelésére. 1./ Az élelmiszeriparra korlátozódik ez a feladat és a tanácsi szervek felé tűzik ki a feladatot. Véleménye szerint ezt általánossá kellene tenni nem csak az élelmiszeripar felé. Szerinte ez a gazdasági egységek konkrét, határozott feladata kell hogy legyen, amig ez nincs meg, addig nem beszélhetnek szervezett diákfoglalkoztatásróí. Az időpontot is másképpen kellene konkretizálni, rendet teremteni, mert szeptemberben megkezdik a tanítást és októberben van szükség a gyerekekre. 2./ Helyesnek találja ezt a feladatkitűzést, vagyis az ösztönzést több műszak vállalására. Azonban ott, ahol a nők dolgoznak nagy többségében ennél ellentmondást tapasztal, ha nem történik differenciálódás, a nőpolitikai határozat végrehajtását illetően. SZABQ IVilKLÓS elvtárs elmondta, kitűnik, hogy az elkövetkező ötödik ötéves terv időszakában a munkaerő-utánpótlás elsősorban fiatalok köréből kell hogy kikerüljön. Ebből az alapállásból kiindulva: jelenleg folynak az ifjúsági parlamentek az üzemekben, termelőszövetkezetekben.