MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1973

1973-01-26 VB_415 - 1973_VB 415/3

-2KOVÁCS GÁBOR elvtárs elmondta, hogy nagy érdeklődéssel tekintett a beszámoló elé, tekintettel arra, hogy nagy üzemről van szó, ahol jelentős mértékben nők dolgoznak. Az a tapasztalata - az elmondottak alapján, hogy a Kötöttárugyárban rendkivül higgadt dolgozók vannak, mert elégedettek, még ha a fizetésük nem is emelkedett. Véleménye szerint a munkaszervezés, a munkalehetőség biztositása nem olyan, hogy a KB. irányelveinek megfelelő lenne. Meglepte az a válaszadás, hogy a főművezető nincs felkészülve, s ezen ma már túl kell menni. Az elvtársak kifejtették véleményüket, hogy nagy várakozással tekintenek a külföldi szakemberek elé. Véleménye szerint Magyarországon is van sok megfelelő szakember, aki ezt a munkát eredményesebben tudná elvégezni. Véleménye szerint az ügyrend nem azért van, hogy egy papirformával többlegyen, hanem ennek alapján a felelősséget meg tudják határozni. Véleménye szerint sem könnyű a politikai tevékenység, a politikai munka, de többet kellene tenni, annak érdekében, hogy olyan termelés alakuljon ki, ami az emberek érdekében, az emberekkel együtt, az emberekért történik. Az emberek dolgozni akarnak, és ha tisztességgel dolgoznak, merjünk adni nekik feladatokat, de ha ezt nem végzik el, vonjuk felelősségre még akkor is, ha ez népszerűtlen, Szerinte következetesebb politikai munkát, gazdasági elemző munkát kell végezni, és piackutatást is bátrabban, elevenebben, célratörőbben kell folytatni, ahhoz, hogy munkájuk eredményesebb legyen, BAUKÓ ELVTÁRS egy-néhány dolgot elmondott, mert szerinte egy határozaton keresztül vizsgálni az egész tevékenységet, bizonyos mértékig nem ad teljes ismeretet a Kötöttárugyár évtizedes örökségéről, - 1968-ban került egy-két uj vezető az üzem élére és évek óta egy viszonylag rossz örökséget kaptak az üzem mai vezetői. Szociális és egyéb kérdésekben évtizedek óta nem tettek intézkedést és a könnyűipar egyik legelavultabb gépparkját örökölték, 1969-ben egy felfelé ivelő két esztendő mutatkozott, amely a korábbi vezetést bizonyos elfogultsághoz vezette, nagyvonalúvá tette, és a főmérnök sem volt alkalmas arra a posztra, amelyet 8-10 évig betöltött. Rossz megoldást találtak, ami pillanatnyilag tetszetős volt, azonban hosszú távra rendkivül nehéz helyzetbe hozta a kollektívát, A városi párt Végrehajtó Bizottsága intézkedése folytán a gazdaságvezetésnél változás történt, az igazgató, főmérnök felmentése megtörtént. Az örökésggel kapcsolatosan még elmondotta, hogy a beszámolóból, de a kérdésekre adott válaszokból is kiderült, hogy 30-35 évee ott dolgozó, tőzsgyökeres üzemi kollektiva van az üzemben, a fejlesztési ütem azonban néhány vezetőt "lekörözött" és az utánpótlást nem sikerült ugy kiképezni, ahogy a népgazdasági érdekek ezt megkövetelték volna. Egy sor összefonódással, régi, konzervatív elképzelésekhez való ragaszkodással lehet találkozni. Ebből a légkörből ki kell törni és egy uj megoldást kell keresni. Öt évvel ezelőtt 17.800.Ft. volt egy egy főre eső jövedelem éves viszonylatban, 1971-ben ez havonként 500-600 forintos visszaesést mutatott /Kruzslitz-problémák/. Ekkor több dolgozó elhagyta az üzemet, amelyek közül többen ma már vissza kivannak menni, vagy vissza is mentek. Továbbá 40 millió forintos elfekvő készletet örököltek, továbbá a dotációk évente 6-8 milliós elvonást jelentettek. Azok a szociális intézkedések, amelyek az uj fejlesztéssel történtek /öltözők, ebédlő, konyhaépület, stb./ bizonyos mértékig az általános költségeket nyilván megnövelték. Vannak olyan cikkek, amelyeket első negyedévben legyártanak, másik negyedévben már szóba sem jöhet. Az igazság, hogy a gyártmányfejlesztésben lemaradtak, s ezt a mai vezetésnek elő kell venni, végig kell gondolni, s azokat az embereket meggyőzni, akik 30 éve a