MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1962

1962-07-21 VB_142 - 1962_VB 142/4

1 - 3 ­Itt a Békéscsabai MÁV és Kötöttárugyár példáját hozzuk fel, ahol néhány munkásőr elvtárs hátrányba került azért, mert munkásőr, ar­ra való hivatkozással, hogy ők párttagok, munlcásőrök és jobban meg kell, hogy értsék a problémákat. Est nem pozitiv dologként vetjük fel. Azt mondják a munkásőrnek, igaz, hogy te 8 éve itt vagy és 8 éve nincs lakásod, az a másik 1 éve van itt, dehát te párttag cagy és megérted, hogy ő veri jobban az asztalt, neki kell adni a lakást, stb. Másik esetben pedig arról akarják meggyőzni a pár­tag munkásőrt, hogy jobb lesz, ha nem a nagy mozdonyon jár, hanem dizelen, igaz, hogy 6oo ft-tal kevesebbet kap, dehát p párttag és jobban meg lehet győzni. Gépállomáson is tapasztalatunk hasonló dolgot. Itt-ott van ilyen probléma, érdemes lenne erre felfigyelni. A vezetés társadalmi jellegének erősitését hogyan látom? Feladat­ként azt látom, hogy a parancsnokokat képessé kell tenni, hogy egy­ségeinknek, alegységeinknek valóban vezetői legyenek, ami egyrészt politikai képzésük problémája, ezeknek az elvtársaknak, illetve egy részének hiányzó politikai ismereteit szélesíteni kell. Másrészt szakmai kiképzésüket valóban megalapozottá kell tegyük, hogy megfe­lelő politikai képzettséggel, kellő szakmai ismerettel valóban maga­biztosan tudjanak minden helyzetben vezetni. A bevonás módja, hogy mi ezekkel az elvtársakkal a vezetés kérdéseiről rendszeresen szot­értsünk, véleményt cseréljünk, felhasználjuk tapasztalataikat a tár­sadalmi parancsnokok részére szervezett megbeszéléseken ezt a célt szolgálták. Ennek anyagát is felhasználjuk. Másrészt a megyei törzs most dolg&zik azon, hogy tapasztalatot szerzünk ahhoz, hogy a jövő évben tovább meng.ünk. K. Hagy elvtárs válasza: A nők munkásőrségbe való bevonásával kap­cso an a Faragó elvtárs által elmondottakhoz még a következő­ket fűzném. Több helyen tapasztaltuk, hogy a női munkásőrökkel szemben van bizonyos idegenkedés, bizalmatlankodás. Különböző ki­fogásokat vetnek fel erkölcsi, családi dolgokkal kapcsolatban. Ez az idegenkedés az alsóbb parancsnokság részéről is tapasztalható. Erélyes, határozott fellépés, ennek a helytelen nézetnek a megma­gyarázása nem történt meg. A pártönkivüliek kérdése. Ninss kellő bizalom a pártonkivüli mun­kásőrökkel szemben, ha nem is mondják ezt ki igy. Sem pártszerve­zeteink, sem munkásőr parancsnokságaink nem voltak elég határozot­tak ebben a tekintetben sem. Ezen kell változtatni, ha eredményt akarunk elérni ezen a területen. Olyan a légkör a munkásőrségen be­lül, hogy a pártonkivüli munkásőr ugy érzi kérnie kell magát a pártba, ugy gondolja, hogy kinézik, ha nem lesz párttag. Járási VB-n, községi üléseken is szó volt a munkásőrség munkájáról, sőt kértünk az alegységektől, egységektől anyagot, jelentést, hogy minél több anyagra tudjunk támaszkodni ebben a jelentésben. A megyei munkásőrség is megvitatta és a PTO. is megvitatta előző­leg az anyagot. A megkülönböztetett bánásmód megfogalmazás nem a legszerencsésebb. Inkább megfelel a fokozottabban, jobban megfogalmazás. Felvetet­ték az elvtársak, hogy a jelentés nyelvezete kettős, ez abból adó­dik, hogy közös jelentés, a megyei PTO és a munkásőrség megyei pa­rancsnoksága által készült. Kársai elvtárs: A jelentést áttanulmányozva, jónai tartom ahhoz, hogy meg lehessen vitatni a munkásőrség helyzetét. A munkásőrség u

Next

/
Oldalképek
Tartalom