MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1962

1962-01-20 VB_130 - 1962_VB 130/5

- 4- / múlik, hogy a szervek milyen segítséget adnak a kulturotthonok fenntartásához, működtetéséhez. Ismerjük a kulturális intézmények működését. Itt van például a színház, az is komoly állami dotációval működik, A kulturális munka nem hasznot, jövedelmet hozó, az államnak dotálni kell. Biztosit is az állam erre bizonyos összeget. Több kellene, de,ez is valamennyire elősegíti az anyagi problémák megáldását. Ugyancsak erőfeszítés történik atekintétben, hogy a községfejlesztési alapbői is történjen hozzájárulás a községi kulturotthonok működtetéséhez. De az nem ugy van, mint a szakszervezetnél, ahol az töi'tenik, hogy eldöntik mennyit adnak a kulturális alapra. A községi tanácsok szuverén rendelkeznek a községfejlesztési alappal.SOkszor nem azárt.nem szavaznak meg többet a kulturális alapra, mert nem akarnak, hanem még igen sok megoldatlan dolog van a községben, amit meg kell oldani. liagyon sokat adtak a kultúrházak megépítéséhez, ehhez nagyon kicsi állami támogatás volt, lényegében a községfejlesztési alapból történt. Most meg nem is lesz hozzá állami támogatás, mert a szinház elviszi az állami támogatást. Községfejlesztési alapból kell megoldani a kutak, járdák, utak stb. építését is. Ettől függetlenül fokozottabban kell ebben az irányban vinni a munkát, hogy még több anyagi eszközzel járuljanak hozzá a kulturotthonok működtetéséhez. Kulturális életünkben, különösen falusi vonatkozásban, gyenge ponhunk az, hogy szűk körben mozgunk, A különböző kulturális rendezvények megtartásánál nem növekszik a tábora a résztvevőknek. Azt kell szorgalmazni, hogy a falu életének középpontjába kerüljön jobban a kulturális elet. A müsorpolitikát ugy iteljük meg, hogy jók, megfelelők. Csak a látogatottság nem megfelelő, amit szervezéssel fokozni kellene. Aktivistákat megbízni, hogy mozgósítsák a rendezvényekre a lakosságot. Ebben a munkában is kaphatnak nagj^obb megMzatást az eddiginél a falusi értelmiség minden része. A termelőszövetkezetek zömében is megfelelő szakember hálózat épült ki. Ezeknek zöme nincs bekapcsolva a kulturális munkába. Nagyrészük kisebb megbízatásokat szivesen elvégeznének a munka elősegiteseben. Ezeknek a tapasztalatoknál! alapján akarunk szélesebb felmérést végezni és a megyei tanács ele vinni, itt is megtárgyalni, hogy most az uj körülmenyek között, ennek az erőnek a bekapcsolása sokkal hatékonyabb legyen, mert ez az erő nincs kihasználva. • Baukó elvtárs; A jelentéssel egyetértek. Egy-két megjegyzésem van. Azt irja a jelentés, hogy kevés gyakorlati hasznot adnak egyes szakkörök, mint például a főző- és fotó szakkör. Ezek mennek a kultúrházakban. Véleményem szerint a főző szakkör a leggyakorlatibb és hasznos is. A

zt irja a jelentés, hogy az alkalomszerűen alakult kulturcsoportokra nagy összegeket ne fordítsunk. Szerintem nem forditunk nagy összegeket ezekre, mert saját maguk csinálnak pénzt, hogy fenntartsák magukat. A kulturmunkában vezető emberek legtöbb helyen pedagógusok. Szakképzettségük megvan, de nem tudnak szervezni. Van tiszteletdíjas kulturmunkás, aki jobban szervez, többet dolgozni, mint a teljesen függetlenített kulturmunkás. Meg kellene nézni egy-két kulturotthont és ahol jó módszer van, jól működik,, vagy klubszobákat, ahol giól működnek és átvinni ezt a módszert más kulturotthonba, vagy tsz-be, ahol klubszobát lehetne szervezni. A tanácsok nemcsak annyi összeget adnak a kultúrházak működtetésére, ami a jelentésben van. Ez csak a költségvetés szerinti összeg biz-