MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1962

1962-01-20 VB_130 - 1962_VB 130/6

- 5 tositása. Ezenkívül is adnak, ami nincs a költségvetésbe, a rejtett tartalékból, és a KGFA-ból is nagyon sokat adnak kultúrházak építésére, berendezésére, fenntartására, ügy kellene megoldani, hogy a különböző szerveknél - tanácsnál, szakszervezetnél, KISznél, tsz-nél - lévő kulturális alapokat a község egész lakosságánál hasznosítani. Szabó elvtárs; Méhány észrevételt szeretnék tenni. A jelentéssel egyetértek, Egyet értek azzal is, amit Frank elvtárs a válaszában megfogalmazott, hogy az utóbbi hónapokban jelentős fejlődés, változás van a kulturális nevelőmunka irányításában és tartalmában is. Azt nem tudnánk számszerűen kimutatni, hogy a szaktanfolyamokon, TIT előadásokon a megye hány ezer, vagy tízezer ,vagy ettől is több lakosa vesz részt. Azonban, amikor megállapítjuk azt. hogy az utóbbi hónapokban vagy az utóbbi egy évben jelentős fejlődés, előrelépés van, azt hiszem mindjárt hozzá kell azt tenni, hogy koránt sem kielégítő ez a fejlődés, es koránt sem szolgálja ugy a kulturális nevelő munka - általában a művelődési házak, kulturotthonok, klubok azt a nagyon fontos célkitűzést, amely a párt-, állami munka előtt áll. Egy példát említek: itt van a megye II. ötéves mezőgazdasági tervezete. Ha az ebben a tervben leirt* célkitűzéseket veszem alapul, akkor önmagából adódik, hogy a kulturális munka, a szaktanfolyamok, általában a tömegnevelo munka sokkal jobban kell hogy szolgáltaaba álljon az 5 éves terv célkitűzései megvalósításának, mint ahogy ez eddig megvolt. Frank elvtárs elmondta, hogy falun a szövetkezetekben az érdeklődési kör elsősorban a mezőgazdasági szakkérdések irányában van meg. így is van ez. Azonban, ha tömegmén&éit vesszük, akkor nyugodtan meg lehet állapítani, hogy szűk azoknak a tömegeknek a száma, még a fejlődés ellenére is, akiknek az érdeklődési körül a mezőgazdasági szak-kérdések irányában van, A jelentésből kitűnik, hogy 71 községben van kultúrotthon. Ennek a felszereltsége különböző. Vannak modernnül, kulturáltan felszerelt és vannak egészen primitíven felszerelt kulturotthonok. Azt hiszem, hogy a hiba, a viszonylag lassú fejlődésnek az oka a szervezési munkában is nem abban keresendő, hogy kevés a száma. Uem itt van a hiba forrása, hanem talán ott van, hogy a fejlődés ellenére' sem sikerült a párt- és állami munka előterébe állítani a kulturális nevelőmunka helyet, szerepét az emberek formálásában és az anyagi javak termelésében. Azt sem lehetne állítani, hogy vannak emberek, akiknek az a jellemzője, hogy direkt tudatosan lebecsülik a kulturális munka jelentőségét, szerepét. Inkább a másik oldalról kellene megközelíteni, hogy meg elég sok a vezetők es nem vezetők száma,kulturális területen dolgozók* es nem ott dolgozó vezetők száma, akik ezt még nem értik. Egyes esetekben olyat is lehet tapasztalni, aki lebecsüli. Ismerek vezetőt, aki sokszor ki megy a tsz-be, de csak egyszer ül le a pedagógusokkal, meg is mondja, hogy ezen a területen ő nem szeret dolgozni. 12 évig ezen a területen dolgozott, otthon érzi magát, mester módján nyúl a tsz kérdéseihez és inas módján nyúl a pedagógus és az értelmiségi kérdésekhez. Előbb-utóbb el,kell jutnunk odáig, hogy segéd módjára, később mester módjára nyúljanak ne csak a tsz-t érintő problémákhoz, hanem a kulturális, tömegnevelő munkához is, Nem elég céltudatos, nem elég tervszerű még mindig a kulturotthonok, művelődési házak életének, működésének, irányítása, vezetése. Itt vetem fel a káder problémát. Alapvető igazság

r-ha valahol hozzáértő, az ügyet szerető emberek varrnak, akkor":fe^t.e%I^kül javul tar9 V-t^i^^-