MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1961

1961-11-25 VB_126 - 1961_VB 126/4

- 3 melőszövetkezet a következő évben áttér teljesen a pénzbeni részesedésre. Ehhez hasonlóan ezt érdemes volna bevezetni még egy pár termelőszövetkezetben. Az anyaggal és a határozati javaslattal egyetértek. Putnok

i elvtárs; Jobban kell a párt-, állami funkcionáriusoknak f oglaltoanl a premizálás" kérdésével. Korábban még nem volt premizálás a termelőszövetkezetekben pl. a tengerinél, ugy'gondolkodtak a tsz-tagok, hogy van egy hold háztájim, azt megművelem 'jól, a többivel meg majd lesz valami. A premizálás bevezetése után ez a gondolkodási mód megváltozott. Majdnem közelharcot kellett azért folytatni, hogy premizálás legyen a termelőszövetkezetekben, pl. Endrődon. Ezen a téren a tagság részéről nincs probléma, csak a vezetők nehezen tarják a premizálást bevezetni. Ugy vannak vele, hogy minek okozzanak magáknak felesleges munkát, miért tartsák nyilván külön a premizálást ás annak elosztását. Gyomai Zöldmező tsz tavaly 8 forintot osztott, miután egyes területen bevezették a premizálást, ennek az lett az eredménye,, hogy kb.26-27 Ft-ot fognak osztani. Külön meg kellene nézni népgazdasági szempontból az üzemigankéntl premizálás kérdését. Pl, külön foglalkozni az állattenyésztés területével. Az állattenyésztés egyes ágait ennek alapján gyorsan fel tudnánk lenditeni. Helyesnek tartom, hogy a nádudvari módszert egyes helyeken alkalmazzuk. l'öbb tsz-nél a lucernát; a tagok kiskaszável vágják le résziben. Sok helyen ugy gondolkodnak, hogy ha kiskaszával vágják le, akkor 25 százaléka a tagoké, azonban ez a 25 % bejön, mert kiskaszával kisebb tarlót lehet vágni,, De • arra nem" gondolnak, hogy mi lesz a gépállomások gépeivel. Szerintem géppel kellene vágni és a további betakarítás után részesedjenek a tsz-tagok, Z alai e1vtárs:

A jelentés, illetve a határozat lerögzíti általános elvként, h'ogy a jövedelemelosztási módszer megválasztásánál figyelembe kell venni a termelőszövetkezetek adottságait. Itt azonban nemcsak azokról az adottságokról van szó, amely a gazdasági erősségét jelenti. Hanem a termelőszövetkezetek egyéni helyzetét, a termelőszövetkezeti tagság többségének egyéni helyzetét is figyelembe kell venni. Van olyan termelőszövetkezetünk, amelynek háztáji gazdasága alig van. Van olyan tapasztalat, hogy a" városban, vagy város közelében lakó tsz-tagok a minél nagyobb előleg, vagy a garantált munkaegység irányában hajlanak. Ilyen Elek, Kétegyháza Kossuth, ilyen a Gyulavári tsz-tagság egy része. Ilyen termelőszövetkezeteknél nyilvánvaló, hogy helyes ilyen irányú erőfeszítéseket tenni. Van azonban, ahol a háztáji gazdaság olyan mértékű, hogy bizonyos 'árutermelés is van és itt általában megelégszenek a havi 8-I0 Ft, előleggel. Ilyen a termelőszövetkezeteink zöme, ugy látom, hogy a megye termelőszövetkezeteinek zöme is. Itt legjobban bevált módszer a munkaegység plusz prémium. Van egy harmadik csoport is, ahol a havi készpénz fizetésnek nagyon kicsi a jelentősege, nincs is ilyen irányú követelás a tagság zöme részéről, hanem nagy többségénél részes müvelés, vagy magas prémium igénye jelentkezik, ezek általában olyan módszer iránt érdeklődnek, amikor a tag a megtermelés folyamatában hazaviheti - répából, kukoricából stb. - azt, ami az ő háztáji gazdaságában kell. Ezek a tanyán lakó termelőszövetkezeti tagok. A közös munkában jól részt vesznek, mert prémium van* Egyetértek azzal, hogy hol milyen módszert vezetnek be, azt a termelőszövetkezet adottságainak elemzése után lehet eldönteni. Olyan tapasztalataink is vannak, hogy még termelőszövetkezeten belül is lehet különböző módszereket kombi nálni. Pl. növénytermesztésben, tengerinél alkalmazzák a munkaegység + prmium, tehenészetben az eredményességi munkaegységet alkalü