MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1961
1961-10-28 VB_124 - 1961_VB 124/5
f _ 4 _ kifogyóban van. A joob Szakemberek, akik ki akartak menni ilyen-munkára már többé kevésbé kinyilvánították ilyenirányú szándékukat^ Azért vetem fel, hogy meg kellene vitatni azt, hogy kiket lehetne kiküldeni megyei es járási szervekből és felkérnénk éket, hogy menjenek ki néhány évre. Máskülönben - véleményem szerint - rövid időn belül a vezetés meg; ja vitásában eredményt elérni nem tudunk, itt nem kellene sajnálni a kádereket, komolyabb funkcióban lévő elvtársakhoz is hozzá kellene nyúlni. Ét megéri a pártnak még akkor is, ha bizonyos területek rovására hozunk áldozatot. A PTO. ezeket a gyenge szövetkezeteket külön felülvizsgálja és fokozott erőfeszítéseket teszünk, 'hogy itt a titkárok és vezetőségi tagok képzése előtérbe kerüljön. Megfelelően kell őket iskolázni. Erre a jövőben az eddigieknél is fokozottabban fogunk gondolni. S zabó elvtárs; A Megyei Pártbizottság legutóbbi ülésén ugy merült fel a kérdés, hogy vagy ugy dolgozunk és ugy irányítjuk a munkát a gyenge termelőszövetkezetek életében, gazdálkodásában, vezetésének megjavításában, hogy nem helycserés módon alakul a gyenge szövetkezetek helyzete, hogy egyik járásban csökken, a másikban növekszik, hahera ugy, hogy viszonylag rövid idő alatt - mondjuk két éven belül - a gyenge termelőszövetkezeteket a megyében megszüntetjük, vagy pedig belenyugszunk abba, ho y évről évre az- a 3o-4o gyenge termelőszövetkezet vagy itt vagy ott mindig jelentkezni fog. 'Teljesen heiyenvalóan a pártbizottság az előző állásponton volt, es azt mondta, hogy meg kell szüntetni a gyenge termelőszövetkezeteket és nyilvánvaló es logikus, ha'már egyszer ezt kimondtuk, feltetlenül vizsgálat tárgyává kell tenni, nogy a gyenge szövetkezetek megszüntetésének mik a feltetelei. Vizsgálni azokat az okokat, mélyrehatóan, amely kiküszöbölendő a párt- és egk eb szervek munkájában, ivek óta 3o-4o, több-kevesebb gyenge termelőszövetkezettel számolunk. Ha ezeknek összeadjuk a földterületet, azt lehet mondani, nagyon tetemes áru esik ki a gazdálkodás hibáiból, az alacsonyabb átlagtermésből, es ha összeadjuk ezen termelőszövetkezetek tagjainak számát, akkor azt is látnunk kell, hogy viszonylag elég magas azoknak a szövetkezeti tagoknak a száma, akik a megyei átlagtól eltérően, gyengébben részesülnek a jövedelemből, rosszabbul élnek, nyilvánvaló, hogy ezeknek a hangulata, a szövetkezetbe vetett hite, bizalma jelentősen rosszabb, mint általában a jó szövetkezeteknél sé ennek politikai kihatásai is érződnek. Ka a jelentésben lévőket figyelembe vesszük, és a tapasztalatainkat, amit hosszabb idő óta Összegyűjtöttünk brigád- es egyeo vizsgálat alapján, arra a következtetésre kell jussunk, hogy általában ezeknek a termelőszövetkezeteknek a gazdálkodási feltételeik nem rosszak, talajadottságaik nem gyengébbek, mint a mellettük gazdálkodó jó szövetkezeteknek. Az időjárási viszonyok ugyanúgy hatrak a gyenge szövetkezetekre, mint a jó szövetkezetekre. Végül is marad egy kérdés, amelyről többször vitatkoztunk, ami megitélésünö szerint kulcskérdés; a vezetés problémája. Az itt felsorolt termelőszövetkezeteknek szinte közös vonása - a jelentés és egyéb tapasztalatok alapján - hogy a legalapvetőbb ok, ami miatt igy ajakul az emiitett szövetkezetek gazdálkodási helyzete, a vezetés gyengesége, a vezetés proolémája. Csali egyet tudok érteni azzal a felfogással, hogy mostmár arról az oldalról kellene ténylegesen megnéznünk és intézkednünk es a feltételeket megteremtenünk, amely' a mostani időponttól kezdve lehetőleg két éven belül megteremti a feltételeket, hogy a gyenge szövetkezeteket megszűntessiik..0tt 1 ahol a pártszervezet titkára, a főagronómus, főkönyvelőuíSRí;^j^^%pkezet elnöke hoz-