MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1982

1982-01-22 PB_128 - 1982_PB 128/16

- 15 Ez annyit jelent, hogy a későbbiek során csupán csak a felujitás terheli az államot. Ha számszerüsitem, és egy átlag példát veszek, egy két szobás lakást, akkor egy összkonfortos bérlakásnak a 795.Ft-os bére 20 év alatt 190.800.- Ft, kérdés, hogy a lakókra átterhelt üzemelés és a belső berendezés felujitásának költségei után a 191.000.- Ft indokolt-e egy uj lakás felujitásánál. Ha még ehhez figyelembe veszem, hogy az utóbbi időben és ettől az időponttól kezdődően számitjuk a felujitást, házgyári lakásokkal épitkezünk, ami 50 éves garantált homlokzattal készült, még egy kérdőjel kerül előtérbe, vajon 191.000.- Ft-os két szobára vonatkoztatott lakbér kell-e a felujitáshoz. Még egy számmal szeretném ezt alátámasztani statisztikai évkönyv 1979-80. a felujitásra forditott összeg számszerüségét nem mondom, 68 %-át fedezi a befolyt lakbér, nem fenntartásról, felujitásról beszélek, már pedig a későbbiek során ez terheli az állampolgárt, kérdéses, hogy indokolt-e a 130 %-os átlag lakbér növekedés, vagy növelése. En tudom, hogy ez a szám országosan egy statisztikai szám, ebbe bele tartozik a 9 %-os állami bérlakással rendelkező Békés megye és 60 %-al rendelkező Budapest, de mindjárt felvetődik a kérdés, hogy ez a statisztikai átlagszám és ebből levont egyébként országosan helyzetkövetkeztetés Békés megyére évrényes-e. Egyértelműen az én véleményem szerint ez a megállapitás már nem érvényes, mert nemcsak a felujitási költséget szedjük be a bérlőktől, hanem ettől sokkal többet. Én megitélésem szerint, bár nem vagyok illetékes ennek eldöntésében, Budapestet ebben a kérdésben külön kellene kezelni. Budapest lakásproblémája és ezzel összefüggő feszültségek, beleértve a lakásra várók számát, az épitendő lakások mennyiségét, és minden egyéb feszültséget, véleményem szerint nem a lakbér keretébe tartozó probléma, ez a lakbér irányelv sem tudja feloldani, s főleg nem fogja tudni megszüntetni. Ezért javaslom, hogy Budapest problémáját külön kezeljük, és külön kezeljük a vidék problémáját, mert a statisztikai átlag ilyen szélsőségeket is takar. A lakbér emelés hatása, és ennek egy-két gondolata; 1981. július 1-től rendeleti utón az állami bérlakások egyszeri befizetését háromszorosára emeltük. Ez annyit jelent számszerüsitve, hogy egy két szobás lakásért a tanács 120-140-ezer Ft"lelépést" fizet. Ez eleve oda vezetett és egy olyan mozgást inditott meg, hogy az állami bérlakásokból a bérlők a társasház felé mozdultak el. Ha az állampolgár számol, és erre mi tanitottuk meg, számol is, ugy számol, ha egy két szobás lakásért 120-140-ezer Ft lelépést kap, ami a Békés megyei társasház lakások árát ha figyelembe vesszük, ez pontosan elég, ugyan olyan konfort fokozatú lakás előtörlesztésére, ha még azt is számolja, hogy 800.Ft-os lakbér helyett, 900.-1.000.- Ft havi törlesztőrészietet fizet, akkor azt mondja, hogy érdemesebb társasház lakást vásárolni. Ha még ehhez hozzá teszem az ingatlan árnövekedést, ami 15 év alatt 100 % volt, akkor egyértelműen ez a mozgás a társasház lakások felé fog irányulni. És azt fogja bizonyitani, hogy előnyösebb társasházlakást venni, mint bérlakásba lakbért fizetni, hozzátéve azt, hogy a havi részletet mindig magának fizeti, a lakbért pedig nem. Kérdés, és megitélésem, hogy a lakbér bármilyen mértékű növelése ezt a mozgást felgyorsitse, kérdés, hogy az előfeltételei meg vannak-e annak, hogy a társasház lakásokat rövid időn belül felgyorsítsuk. Ennek olyan előfeltételei vannak, mint a telek, épitési anyag, épitési kapacitás, terület előkészités, stb. ennek olyan hátránya is keletkezik, hogy a jelenleg társasházra várok igényeit több évre eltoljuk, hiszen a tanácsok értelemszerűen előnybe fogják részesiteni azokat, akik állami lakást fognak leadni, és azokat foqiák társasház lakás kiszolgálásban előnvbe részesiteni.