MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1982

1982-01-22 PB_128 - 1982_PB 128/11

- lo támogatom a szociálpolitikai kedvezmény egységesítésére irányuló javaslatot, Ugy gondolom, hogy ennek megvalósitása jelentős társadalmi feszültséget oldana fel, egyben hozzájárulna településhálózatunk arányos fejlődéséhez is. Annak érdekében, hogy növelhessük a városkörnyéki községek és a városias jelleggel fejlődő települések népesség-megtartó szerepét, javasoljuk a lakásépités támogatása szempontjából kiemelt települések körének bővitését, tudvalevő, hogy korábbi állásfoglalásunk alapján ez szűkebb körre terjed ki. Ennek során a megye sajátos településhálózatú szerkezetét figyelembe kell venni. Kedves Elvtársak! A lakáshoz jutás másik nagy problémakörére szeretnék áttérni. Megyénkben az állami lakásépités rendkivül alacsony részaránya miatt nem tudtuk megvalósitani azokat a szociálpolitikai szempontokat, amelyek az ország más részein már hosszú ideje érvényesülnek, ezért nálunk az általánostól eltérő lakásigény struktúra alakult ki, Amig országosan a kedvező tanácsi értékesitésü lakásokat az igénylők közel 7o %-a kéri, addig nálunk ez az arány 4o %, Ez a torzulás inkább a lehetőségekhez való igazodást tükrözi és nem annyira a szociális körülményeket vagy a jövedelmet. Ezt bizonyitja az is, hogy a legjelentősebb termelési ágazatban foglalkoztatottak átlagkeresete havonta lo-l5 %-kal az országos átlag alatt van, éppen ezért egyetértünk azzal, hogy a lakásépités és vásárlás támogatás és kedvezményrendszerét fenntartsuk, sőt bővitsük, Kedvező változást várunk azoktól az intézkedésektől, amelyek a lakásépités támogatását és hitelfeltételeit a lakóhelytől és épitési formától függetlenül közeledik egymáshoz. A munkáslakás-épités fokozatos módosulásának hatására - megitélésünk szerint - várható, hogy az arányok megváltoznak és a bérlakás iránti igények növekednek. Felmerül azonban a kérdés, hogy a vállalatok, szövetkezetek, intézmények milyen segitséggel tudnak hozzájárulni az előtörlesztéshez, különösen ha arra is gondolok, hogy az ipari vállalatok többsége nem megyei székhelyű. E probléma további vizsgálatot kivan meg nálunk. Megyénkben redkivül jelentős, Icözel 5o ezer az ipari szövetkezetekben foglalkoztatottak száma, hosszú ideje érezzük annak hátrányát, hogy a munkáslakások építésében nem vehettek részt, az irányelvek a különbség felszámolását is célozzák, igaz, hogy a munkások lakásépítéséhez adott állami támogatás fokozatos megszüntetésével. Ez azonban a szövetkezeti munkáltatóknak nem . vigasz, hiszen dolgozóik lakásproblémáinak megoldása hosszú ideje késésben van, a jövőben a munkáltatóknak, különösen a szövetkezeti munkáltatóknak nagyobb erőfeszitéseket kell tenniük dolgozóik lakáshoz juttatása érdekében, E témakörhöz kapcsolódik az a gondunk is, hogy az üresen álló családi házak értékesitési feltételei túlságosan kötöttek, többször kezdeményezte a megye vezetése már a feltételek könnyitésék, eredménytelenül, ezért ez a jelentős lakásvagyon egyre romlik, mivel a fenntartásukhoz szükséges feltételek nincsenek biztositva és olyan dolgok is közrejátszanak, amiről a Kesztyűs elvtárs beszélt, a nemzeti vagyon megőrzése céljából is fontos lenne bekapcsoni ezeket a lakásokat a lakásgazdálkodásba. Az értékesitési feltételeknek a realitásokhoz való igazitása lehetővé tenné bizonyos hátrányos helyzetű rétegek lakásgondjainak enyhitését, megkönnyitené az első lakáshoz jutást. Ezért messzemenően támogatjuk a pártbizottság azon javaslatát, amely az üresen álló lakóházak órtékesitésének kiszélesítésére ós a jelenlegi korlátok feloldására irányul. Nálunk a megyében 6.000 ilyen lakás van, amelynek 60 %-a a városokban helyezkedik el. Helyeseljük, hogy a személyi tulajdonban lévő ingatlanok mértékére vonatkozó szabályozás elveit fenntartva további lehetőségeket kell biztositajKl a lakosság megtaI