MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1982

1982-01-22 PB_128 - 1982_PB 128/9

— O — A bérlakásokkal, illetve a lakbérekkel kapcsolatosan - ez bennünket kevésbé érint -, én viszont azt mondanám, hogy a kettő összkomfortositását, az első és a második változatnak az összevonását kellene megvalósítani. Mert szerintem az első változatnak a második része, amelyik azt mondja ki, hogy félévig teljes egészében a vállalat fizeti a megnövekedett bért és félév után három évig kell fokozatosan megvonni ezt a támogatást, amit a vállalat vagy gazdasági egység ad. Ez nem egy rossz dolog, ha onnan nézzük, hogy mennyire nő a terhe az adott dolgozónak, bérlőnek ezzel a jelentős, l3o %-os lakbérfelemeléssel, akkor a kettőnek a párositása lenne a jó megoldás, mert az első az azt mondja, hogy ténylegesen egyszerre kell, a második rész már differenciál, 4o-5o %-ét kellene egyszerre és a többit részletben kifizetni. Nem lehetne-e a kettőt összepárositani, mert a kettő, én szerintem még kedvezőbb lenne. Ezeket a bérlőket - nem kis létszámról lévén szó - ne hozzuk olyan helyzetbe, amely anyagi, szociális körülményeiket még tovább nehezitené. Felvetnék a lakásbérléssel kapcsolatosan olyan kérdést, ami ugyan az anyagban meg van fogalmazva, de itt ma nem esett erről szó, itt a vállalati bér- és szolgálati lakásoknak a kérdése. Szerintem ezen is jelentős mértékben el kellene gondolkodni, ugyanis nagyon jelentős előnyöket élveznek a vállalati szolgálati és bérlakásban élő emberek, lényegesen nagyobbat, mint ugyanannak a vállalatnak nem ilyen lakásában lakó dolgozó és ez komoly feszültséget okoz a vállalaton belül is. Ha ehhez hozzáteszem, hogy az adott településeken belül mit jelent ez, nem ártana egy kicsit tüzetesebben megnézni, hogy 4o-6o forintos lakbérért milyen összkomfortos viszonyok között élnek és milyen terhet jelent az adott vállalatnak ezeknek a bér- és szolgálati lakásoknak a fenntartása, ami az összvállalati dolgozókat terheli. Szerintem ezt is tüzetesebben meg kellene nézni, az igazságosság elve alapján. Végezetül foglalkoznék a magánlakások bérbeadásának kérdésével. Én szerintem a lakáskatesztért jelentősen emelni lehetne a mai törvények bizonyos módosításával, fia ugyanis az van, hogy elsősorban a lakókat védi ez a törvény és a tulajdonost nem és ebből az következik, hogy a tulajdonos inkább üresen vagy félig kihasználva hagyja lakását sem, hogy kiadja azért a bizonytalanságért, ha neki szüksége lesz rá vagy a hozzátartozójának visszakaphatja-e? Mert ma az van, ha a tulajdonos szerez a lakónak lakást, akkor az kiköltözik, ha olyan lesz, amit ő is elfogad, ha nem szerez olyat akkor bent marad a lakásban. Én gyerekkoromból emlékszem,nagy család, vagyunk és egészen 194o-ig nem volt családi házunk, hanem lakók voltunk, nyolcan voltunk testvérek, s a tulajdonos meggondolta, hogy meddig engedjen oda, de az a másfél, kéthónap felmondási idő minden alkalommal megoldotta, hogy uj helyre tudjunk költözni. Most viszont az van, látom a községünkban, a régi, nagy parasztházak ott állnak üresen és az állaga romlik azzal, hogy inkább igy hagyja, szabadon rendelkezik felette, mert ha lakót enged bele, akkor nem tud tőle megszabadulni. Szerintem ezt alaposabban felül kellene vizsgálni, s megitélésem szerint ha ebben a témában jó megoldás születne, akkor nagyon sok fiatalnak az életbe elinduló lépéseit is nagyon komolyan tudnánk segiteni ezeknek a magánházaknak a megfelelő bérbeadásával, másrészt pedig egy kicsit a tulajdonosnak nagyobb szabadságot biztositani, hogy a tulajdonnal jobban rendelkezzen, mint ahogy eddig a bérbeadásnál. Maximálisan egyetértek a Frank elvtárs kiegészítésével, amely a mi problémánkat jól taglalja.