MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1977

1977-12-08 PB_102 - 1977_PB 102/7

- 6 mübb és eredményesebb legyen. Megemlíteném, hogy valamennyi pártszervezetnek, pártbizottságnak talán az eddiginél is pontosabb és aktivabb szervező munkát kell végeznie. Legalább is két irányban: 1./ Első esetben területének, ez esetben a megye gazdasági gondjainak, problémáinak ismereteiben kezdeményezzen, a szükséges, az érvényben lévő politikai határozatok lényeges pontja ügyében a felső állami gazdasági irányitó szervek irányában. Ez minden megyénél fontos, de az olyan sajátos gazdasági szerkezettel,rendelkező megyénél, mint Békés megye, ahol nagyrészt telepszerű, nem önálló vállalati központokkal rendelkező gazdaság van, ezt a kezdeményező készséget ugy érzem fokozni kell, szembesítve az állapotokat a szerkezettel, műszaki fejlesztéssel, gazdasági hatékonysággal, .munkaerőgazdálkodással, a politikai határozatban megjelölt célokkal. Harmadik kérdés: én ugy látom, folytatni kellene - körültekintobben - bár ezzel eddig sem volt különösebb gond, de a jövőben racionálisabban: az üzemi, szövetkezeti tervek elkészítésének patronálását, a munka segítését emelném ki. Arra gondolok elsősorban, hogy a politikai határozatban megfogalmazott gazdaságpolitikai célokkal szembesítsük valamennyi gazdaságunknál meglévő állapotokat, és amennyire lehetséges, a lehetőségek engedik, az éves tervben érvényesítsük az elgondolásokat,amelyek a fő gazdaságpolitikai törekvések irányába visznek, és nem szabad it késlekedni. Igaz, - egyikmásik minisztérium csak januárban tart eligazitó értekezletet, de a politikai vonalnak - mivel a tervezőmunka már augusztus óta tart, helyes, ha kellő aktivitásra kapcsol. Megemlítenék néhány olyan kérdést, amelyre mi az elkövetkező évben a központi szervek figyelmét az átlagosnál nagyobb mértékben összpontosítani akarjuk. 1./ Az a termelés és értékesítés, illetve forgalmazás feltételeinek a megteremtése és javítása. Ugy gondoljuk, hogy ez egyik olyan fontos blokkja a gazdasági életünknek, amerre központi állami szerveket is és a pártszervezetek munkáját is jobban tömöríteni kell. Itt anyagi feltételekről is szó van, de szó van a szállítási szerződésekről, a szállítási fegyelemről, a kooperációról. Szeretném abban az irányban erősiteni a munkát, hogy a termelés az a terméknek a raktárba kerülésével még nem fejeződik be, hanem a termelési ciklus tovább folytatódik az értékesítésbe. Itt ezrével lehetne ipari, mezőgazdasági példákat sorolni - vérlázitóakat is, nevetségeseket is, hogy milyen helyzetek teremtődnek, amikor egyik helyen csak termelnek, s igy van 16 millió cserepük, 7oo tonna tésztánk vagy lo ezer tonna zöldség, amelyre nincs vevő. Itt nagyon fontos, hogy a szerződések fegyelmét vegyék komolyan. Aki csak looo tonnára szerződött, ne akarjon 3ooo tonnát eladni, ne kiabáljon, hogy nem veszik át a zöldségét. A szerződéses rendszer a tervgazdálkodásnak fontos része. Ha azért kiabál, hogy a szerződéses mennyiséget nem veszik át, akkor kényszeríteni kell a szerződő vállalatot, hogy azt kifizesse. A termelés feltételeinek, az értékesités feltételeinek a szinkronizáltabb, jobb összhangját kellene ápolni. 2./ A termelés műszaki feltételeinek kérdése. Ezek rendkívül nagy tarkaságot mutatnak és világos, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetünkből egy aktiv, okos műszaki fejlesztési politika nélkül nem tudunk kilábalni. Többek között nincs elég munkaerőnk, hogy extenziv irányban fejlesszünk. Korszerű műszaki technikai és techológia nélkül nem^tudunk versenyképes termékeket előállítani. Ezért a lelkemből szólt a bevezető előadás, amikor műszaki fejlesztési kérdést a mezőny egyenlegességéből egy kicsit kiemelve kezelte. Nem időzök iparnál, építőiparnál, mezőgazdaságnál, egyáltalán a műszaki fejlesztési kérdést emlitem. Minden ágazatban megvan a lehetőség - még szűkös anyagi eszközömmel lett is -, hogy az eszközökkel