MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1971

1971-08-16 PB_72 - 1971_PB 72/19

-16he! kéi nyoK meneti evi j-4 >-os utemcen tovaccra is emeiKeanei-c, AZ 1970-71, évi tervnél a beruházások tervezése, ugy látszik, tévedett. Emellett további hiba, hogy a beruházásoknál a tervfegyelem pénzügyi vonatkozásban laza. 1971. májusig például a minisztériumi iparvállalatok 2 milliárd forinttal több beruházási megrendelést adtak fel, mint amennyi pénzalappal rendelkeztek, abban a hiszemben vagy biztos tudatban, hogy majd a bank vagy az állami költségvetés úgyis folyósitja a többletet. A termelőszövetkezetek ugyanigy másfél milliárddal többet költöttek beruházásokra fejlesztési alapjaiknál. Ez jelzi a pénzügyi fegyelem gyengeségét, A kormány intézkedés-sorozatot határozott el vagy készít elő, amelynek lényege a beruházások tervszerű keretek közé szorítása és a felelősség, a fegyelem növelése. Az intézkedések iránya: az 1972-75* évi beruházások megvalósításának kezdetét a kormányszervek gyökeresen felülvizsgálják, és ahol lehetséges, halasztást határoznak el, Ezenkivül a reális tervezés érdekében beruházási tartalékképzést rendeltek el a hatóságoknál és a vállalatoknál. Az intézkedései: a tul drága és költséges épitkezések helyett szerényebb és takarékosabb építkezésre kényszeritik a beruházókat, az épitési vállalatokat, a tervezőket. Mindezzel a cél: a megvalósulóban levő beruházások kivitelezésének meggyorsitása, az uj beruházások egy részének elhalasztása, nem. lehet ugyanis gyorsitani korlátozás nélkül, A korlátozás a gyorsitást szolgálja, a két tennivaló egy célt szolgál, A beruházási értékelőirányzatokat mindinkább tervkötelezettségként kell felfogni, erre is iránymutatást ad a kormány, és azt érvényesíteni is kell Ez alól csak a lakásépítés kivétel, de a lakásépitkezéseknél is törekedni kell pénzügyi és kivitelezési takarékosságra. Emellett, a beruházásokkal együtt párt- ás kormányzati vonalon előkészitő munka folyik széleskörű mozgalom kibontakoztatására, amelyet 1972-ben gondolunk megszervezni, a munkaés üzemszervezés alapvető javitására. E vonatkozásban sok a kiaknázható tartalék. Az államháztartás hiánya 1970-ben és 1971-ben számottevően növekszik. Az első félévben több mint 3 milliárd forint a költségvetési hiány. Három okot tudunk megjelölni: elsősorban a strukturális okokat, de a strukturális okok mellett vannak hibák a gazdálkodás rendszerességében és a gazdálkodói felelősségérzetben is. Ezek ellen is fel kell lépni, azonban mindenekelőtt a strukturális okokat kell jól látni, EzekE a következők: Először a beruházási kiadások jelenleg évente 11 %-kal nőnek az állami költségvetésben, szemben a nemzeti jövedelem 6-7 %-os növekedésével, A költségvetési szervek kiadásai évi 10 Jt-kal emelkednek. Mindkettő gyorsabban nő, mint a nemzeti jövedelem. Emellett ugrásszerűen nőnek nemzetközi pénzügyi kötelezettségeink, amire jelentős pénzeszközöket kell kihasítanunk a belső felhasználásból, A második strukturális ok az, hogy a vállalatoktól befolyó társadalmi tiszta jövedelem - e ;

yüjtőnév „alatt a nyereség -, « -16A beruházási egyensúlyhiány következménye, hogy az üzem-behelyezés üteme nem gyorsult, a beruházások nagy részére a féligkész állapot jellemző, az építkezések árai pedig ilyen viszonyok mellett évi 3-4 %-os ütemben továbbra is emelkednek. Az 1970-71, évi tervnél a beruházások tervezése, ugy látszik, té-