MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1965
1965-04-21 PB_31 - 1965_PB 31/3
z - 2 zetesen elkedvetlenítik a nőmozgalomban dolgozó nőket, aktivistálcát, és visszafojtja kezdeményezéseiket, 3 nézetek . ögött kimondva, vagy kimondatlanul meghúzódik a nőmozgalom lebecsülése, sőt talán még a noellenesség is. A Politikai Bizottság 1964. november 3-i határozata világosan leszögezi, hogy az önálló nőmozgalom megszüntetése általában még korai lenne. Talán a városokban már megoldható volna, hogy a nőtanácsok feladatait a r Hazafias Népfront vegye át. a falvakban azonban se •miniképpen sem, A 3 ajekben - a fejlődés ellenére - még erős a nőkkel szembeni előítélet, a régi szokások oaá ; hatnak o. férfialmái és nőknél egyaránt, s ezek fékezik a nők közéleti, társadalmi életben való fokozottabb aktivitás 1 " . ; a nők jelentékeny része igényli, r hogy problémáikkal, íjaikkal külön szervezetben foglalkozzanak. S ez teljesen indokolt is. A falusi pártalapszervezeteink jórésze viszonylag még gyenge. A nőkri Inkább a nőtanácsok, nobizottságok utján olyan nőrétegekhez jutunk el, amelyek a pártszervasetek közvetlen hatókörén kivül esnek, A nőmozgalom tehát fontos szerepet tölt be a párt politikájának tolmácsolásában, a párt és tömegek kapcsolatának erősítésében. Mindezek folytán a nőmozgalmat különösen falun nem nélkülözhetjük, sőt ezzel jobban kall élnünk! 3./ Időszerűvé vált a nőkérdés megvitatása azért is, mert 1957től a megyei pártbizottság plénuma még egyszer sem tűzte napirendre - a végrehajtó bizottság vedig több mint 3 éve nem elemezte a nők helyzetét, a közöttük végzett politikai nevelőmunka tapasztalatait. Természetesen a járási, községi pártszervek, valamint az alapszervezetek is csak igen ritkán .foglalkoztak a nők problémai, a politikai munka feladataival. Ennek folytán az állami szervek, a szakszervezetek, s más mozgalmi szervek sem kaptak konkrét intézkedésekre inspiráló javaslatokat, és tanácsokat, A mozgalmi szervek és szervezetek is legfeljebb alkalomszerűen, öntevékenyen vizsgálták e fontos kérdést. Ugy véljük, hogy a végre ajtó bizottság előterjesztése most kellően hangsúlyozza annak jelentőségót, hogy a jövőben rendszeresebben, és átfogóbban szükséges a nokérdóssel foglalkozni. Kedves elvtársak! Az előterjesztésben szó van arról, hogy megyénkben a nők foglalkoztatásának problémája nem megoldott. Bár kétségtelen, hr 1Q49 óta a különböző területeken foglalkoztatott nők aránya növekedett. - 19^9-ben az ös ; zes keresőknek egynegyede volt nő, most a noi lakosság egyharmada kereső - . . nakkor jelenleg is a női lakosság kétharmada eltartott, 8 a közeljövőben sem sok remény van arra, hogy ez az arány lényegesen javuljon, f.íindenekelott azért nem, mert a nők munkavállalását sok körülmény befolyásolja, 1,/ Az egyik ilyen körülmény, hogy a háztartások nagyságával kapcsolatban két ellentétes tendencia hat a nők munkavállalására, A népesebb háztartások azt igényelnék, hogy a lehetőség szerint 7, esetleg több nő otthon maradjon a házimunkák elvégzésére. Viszont éppen ezekben a háztartásokban minél több további kereső munkába lépésére lenne szükség, hogy a család megfelelő jövedelmi szinvonalat biztosithassa, ! két ellentétes hatás eredménye az, hogy a nagy háztartásokban erősen csőiken a kereső nők aránya, de még igy is viszonylag magas, A munkavállalást befolyásolja a gyermekek száma, iízért .van az. hogy főleg nagy családokban, alacsonyabb a munkavállalás. Általában legtöbb kereső a gyermektelen, vagy egygyermekes asszonyokból tevődik ki. Ez arra enged következtetni, hogy az első gyermek még nem jelent különösebb nehézséget a munkavállalás szempontjából, 3gy gyermeket viszonylag könnyebben el tudnak helyezni bölcsődében,/1gépkj5ziben és igy
