MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1965

1965-04-21 PB_31 - 1965_PB 31/4

- 3 ­tovább. A második gyermektől kezdve azonban a munkavállalás ará­nya már gyors ütemben csökken. A Statisztikai Hivatal a nem ke­reső nőknek feltette azt a kérdést, hogy miért nincsenek munka­viszonyban? A megkérdezett 18 ezer.válaszból az tűnt ki, hogy a legfontosabb tényező a háztartás 1 * illetve a gyermekek okozta lekötöttség.. Továbbá legnagyobb gyakoris ággal egészsági okokra hivatkoztak. Csak lényegesen kisebb arányban adtak olyan választ, hogy nincs megfelelő munkaalkalom, anyagilag nincs szükség az asszony keresetére, vagy esetleg a férj ellenzi a munkavállalást?, ülzt csali az árt emiitjük meg, mert általában a legfőbb problémának a munkaalkalom hiányát szoktuk Megnevezni, jól-lehet a"nem ke­reső nők többsége elsősorban - mint már emiitettük - családi le­kötöttsége miatt nem vállal munkát« '•./ A végrehajtó bizottság előterjesztése arról is szól, hogy egyik—másik területen a keresődnek nem kapják meg az azonos mun­káért végzett azonos munkabért, Ilyen tapasztalataink egyes ipari üzemekből, de különösen termelőszövetkezeteinkből vannak, /ulai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben például a női baromfi­gondozóknak azzal az indokkal vontak r le munkaegységet, hogy nem kereshetnek annyit, mint egy fogatos. Az ujkigyósi Aranykalász TSz­ben a múlt évben a női kertészeti brigádvezeto havonta,10 munka­egységgel kapott kevesebbet, mint a férfi brigádvezeto, A gyomai Győzelem Termelőszövetkezetben a női könyvelő azonos felkészült­séggel, azonos munkáért kevesebb fizetést kapott, mint a férfi könyvelő, Plang súlyoz ni szeretnénk, hogy azokról az esetekről van szój amikor a nők azonos felkészültséggel, azonos munkát végeznek a férfiakkal, de nem azonos bért fizetnek számukra. Ugyanakkor miután a női keresők aránya még igen jelentősen külön­bözik az egyes munkaterületeken, ebből adódóan a nők átlagos ke­resete nem is érheti el a férfiak átlagkeresetének szinvonalat, így például a vazető állású alkalmazottak, értelmiségiek csoport­jában csak 20 %-a. nők aránya, a szakmunkások közül pedig mindössze 15 %% viszont a betanított r és segédmunkások között 43, illetve 42 % a női munkaerő aránya, A nőknek a férfiaknál kisebb hányada végez fizikai munkát, de viszonylag sok a kevéssé kvalifikált munkát végző nő. Továbbá egy sor olyan munkaterületen, ahol nagy fizikai erőre, vagy különböző szaki:épzettségre van szükség, ós ahol éppen ezért viszonylag magas a kereset, érthető módon nem. vagy alig dolgoznak nők, A férfiak és nők átlagkeresetei közötti különbség előidézője a múlt rendszer maradványa is. A nők jelentős hányada na is a hagyo­mányos női munkaterületeken dolgozik - textilipari szakmák, köz­oktatás, stb. - ahol még a kapitalizmusban kialakult körülmények következtében eleve alacsonyabbak voltak a kereseték, mint hasonló előképzettséget igénylő férfi szákmában és ez az aránytalanság ma sem tűnt el teljesen. Nem hagyható figyelmen kivül az sem, hogy a nők előképzetta\ , átlagosan alacsonyabb színvonalú, mint a férfiaké, még nem minden tekintetben tudták behozni azt a hát­rányt, ami a múlt rendszernek köve ükezménye, Kedvezőtlenül hat a nők keresetére az is, hogy bizonyos - főként a nagyobb fizikai erőt igénylő sz ] i ákban - fiziológiai adottságok miatt sokszor alacsonyabb a nők teljesítménye a férfiakénál, A nők keresete azonban így is jelentős mértékben hozzájárul a család jövedelmének, következésképp az életszínvonal növeléséhez. Azokban a családokban, ahol a nő is dolgozik csaknem másfélszer •asabb az egy főra eso családi jövedelem, mint amelyikben a feleség nem kereső, főbből az tűnik ki, hogy a nők azért döntenek a kereső foglalkozás mellett, mert anyagilag előnyösebb helyzetbe kerülnek. Ugyanakkor nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy életszemléletük megváltozott, vagy változófcan/^a, és már nem elé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom