MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1962
1962-03-14 PB_16 - 1962_PB 16/25
- 2 Áll ez olyan tervekre is, amelyekben már lényegesen nagyobb gyakorlatunk van, mint például a mezőgazdasági fejlesztési terv. Eddig mindig gazdasági terveket készítettünk, ez kicsit meglátszik a kulturális tervekben is. Elég sok benne a száfi. Szerintem is szükségesek a számok. Jó ha vannak bizonyos irányitó elvek, amelyek számszerűen is megszabjak a kulturális munkákat, de azon már jócskán lehet vitatkozni, hogy erdemes-e ilyen fajta számokat belevenni, hogy a községben beiratkozott olvasó., számát mennyivel fogjuk #Övelni. Ezek a számok mechanikus végrehajtást követelnek. Ezek a tervek ugyanakkor, amikor sok számot tartalmaznak, igen gyakran a tartalmi célok megjelölésében és megvalósítás' nak módozataiban gyengék. Nem konkrétan erről az anyagról szólok, bár bizonyos vonatkozásban erre is vonatkozik. Jó volt Frank elvtársnak a bevezetője, ezzel kerekebb lett az anyag. A községekben készített 1 éves művelődési tervek nagyon sok szervezeti kérdéssel foglalkoznak és kevésbé érintik a tartalmi kérdéseket, kevésbé szólnak azokról a feladatokról, amelyeS az emberek tudatának átformálása erdekében kell tenni. Ennyi előadás lesz, anynyi résztvevővel, de hogy milyen azoknak az iránya, mik a tapasztalatok, hogyan kellene jobbá, tartalmasabbá tenni, arról már - sajnos aközsegi,es néhány jár ási szerveknél is - kevesebb szó esik. Nagyon helyesen foglalkozik az anyag azzal, hogy a következő időszakban szélesiteni, bőviteni kell a kultúra társadalmi bázisát. Itt két dplogra kell gondolni, az egyik részen, no, y bőviteni kell a kultúrmunkások körét, több és több ei,.bert bevonni a kulturmunkába, akik akti van részt vesznek, elősegítik a kulturális munkát"; és a kultúrát fogyasztók számát is növelni kell. Ha tartunk előadást, ugyanazokkal az arcokkal találkozunk, nem bővül a számuk a kulturális, ismeretterjesztő és más előadásokon. Mi ugy gondoljuk, hogy a közoktatás területén a reform végrehajtása során ebben a szakaszban a fő feladat az általános iskola valóban általánossá tétele. Amikor erről besülünk, két dologról szoktuk megközelíteni a kérdést. Az egyik oldala, hogy elvégezze minden gyermek az általános iskolát. CU vasom az anyagból, hogy Bekes megyében a beiratkozott tanulók 69 százaléka végzi el a 6 osztályt, országosan ez 72 százalék. Emellett arra is gondolunk, hogy biztosítani tudjuk az általános iskola célkitűzéseinek megfelelő oktató-nevelő munkát. Ezen belül elsősorban eltüntessük rövid perspektívában azt a helyzetet, amely ugy jellemezhető, hogy Magyarországon minden száz felső tagozatból csak 57 szakszeré, 4-3-at olyan pedagógus tart^ akinek nem szakja az adott tantárgy, amiről beszel. Nagyon jelentós mind a két oldala. A másik oldala - az általános iskolák szakos nevelőkkel való ellátása - jobbára országos feladat, Feltétlenül helyesek a helyi törekvések is, amely itt 1. mutatkoztak, hogy növelni kell a levelező oktatásban resztvevők számát. A pedagógus főiskolák kapacitása nem teszi lehetővé a nagymértékű bmvitest, de várható, hogy az országban uj pedagógus főiskolát fognak felállítani es tudunk enyhíteni ezen a problémán. Az van a jelentésben, ho^y a beiratkozottak 69 százaléka végzi csak el az általános iskolát. Hogyan tudnánk se L ;iteni ezen, hogyan tudnánk növelni azon tanulok számát, akik elvégzik az altalános iskola 8 osztályát. Egyrészt feladatot ad az iskolatörvény a tanköteles korának 16 évre való felemelése. A 14 évre való felemelés sem biztosította önmagában, hogy minden gyermek 14 ' járjon. Itt is nagy munkát igényel, hogy minden gyermek elvégezze. Rendkívül fontos feladat az oktató-nevelő munka javítása az általános iskolában. Ez nem független attól, amit az előbb
