MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1957

1957-09-21 PB_1 - 1957_PB 1/5

— *f — J Határozat : A megyei pártbizottság a jelentésben felvetett javaslatokat, az utolsó - tehát 7-es - pont kivételével uelyesnek tartja és elfogadja, mellé még a következőket Javasolja. 1./ Az októberi járási alapszerv! titkári értekezleten a járási VB. titkár tájékoztassa az elvtársakat - a jelentés alapján - a politikai munka helyzetéről ós ismertesse a megyei párttaizottság ezzel kapcsolatos határozatát. Határidő; október 3o. Felelős: K Nagy, Frank elvt. 2./ * jelen határozat végrehajtásáról az IfB agit-prop. osztálya informativ jelentésben számoljon be a megyei pártbizottságnak. Határidő: március Jo. /1958./ Felelős: Frank elvtárs. 3./ Az itt hozott határozatok küldjük ki a járási pártbizottságoknak két héten belül. Határidő: október ?• Felelős: Frank elvtárs. II. naplrendipont. Lestyán elvtárs kiegészítője: Az irásos anyagot a következő fő kérdésekkel szeretném kiegészíteni. Egyik kórdós, a belterjes gazdálkodással kapcsolatos kérdések, ennek lényege és jelentősége, másik a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésének fő eszköze és módszere, harmadik kérdésként vetném fel, hogy milyen szervezeti és egyéb intézkedésekre van szükség a mezőgazdaság termelésének fellendítése érdekében. Ami a belterjes gazdálkodás kérdését illeti, ezzel kapcsolatban el szeretnék mondani néhány olyan téves nézetet, helytelen álláspontot, amely bizonyos fokig zavarja a belterjes gazdálkodás kialakításénak helyes irányát. A belterjes gazdálkodással kapcsolatban vannak olyan elképzelések, hogy nálunk nem lehet belterjes gazdálkodást elsősorban nagyüzemben folytatni, mert a belterjes gazdálkodás elsősorban a kisüzemekben valósitható meg. Vannak akik kert-Magyarországról beszélnek. Kert-Magyarországról beszólni iluziő. Nyílvénvaló a magyar mezőgazdaság is elsősorban a szocializmus utján, vagyis a szocialista nagyüzemek létrehozásán keresztül valósulhat meg. Sőt a kisüzemekkel kapcsolatban egyes tudományos körökben is volt olyan nézet, hogy a bel terjes gazdálkodás csak kisüzemben eredményes. Mi azt mondjuk ezzel kapcsolatban: az igaz, hogy a technika ós tudomány vívmányait megfelelően csak modern nagyüzemben lehet észszerűen kihasználni. Találkozunk ezzel a kérdéssel olyan értelemben is, hogy a belterjes gazdálkodás problémáját leszükötve vizsgálják, mondják, hogy a belterjes gazdálkodás csak ott valósitható meg, ahol erre az öntözési lehetőségek megvannak. Azonban lesEükitik a zöldségtermelésre a belterjes gazdálkodás kérdését. Nyilvánvaló, hogy amikor mi a párt helyes határozata alapján irányt akarunk venni a belterjes gazdálkodásra, elsősorban tisztázni kell azt, ho^y mit értünk belterjesség alatt, mi a lényege és jelentősége. Lenin elvtárs hat pontban határozata meg a belterjes gazdálkodás jelentőségét: 1./ A megművelt egységnyi földterületre jutó munkaeszközök és gépek. Ha mi ebből a szempontból vizsgáljuk mezőgazdaságunkat, különösebb befuházés nélkül is tudunk irányt venni belterjes gazdál

T kodás kialakítására.^zek mennyisége, minősége milyen,, van-e e^gendő talajművelő, növényápoló, betakarító, magtisztító- stb.> Ha ezt figyelembe vesszük, tudunk választ adni, melyik területen ííell a gépesítést fejleszteni. <