MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1957

1957-09-21 PB_1 - 1957_PB 1/6

- 5 • Másodikj milyen a talajerő utánpótlás, illetve hogyan néz ki a trágyázás kérdése. Ahhoz, hogy mi az egységnyi megművelt területen valóban nagyobb termésátlagot tudjunk elérni, nemcsak az szükséges, hogy a talajerőt visszapótoljuk, hanem növeljük is a talap tápértékét. Ha mi megnézzük ezt a kórdóst agy áll ez a dolcg, hogy körülbelül minden lo-12-ik ávre tuajuk a területet megfelelő§n trágyázni. £ meglévő állatállomány mellett is csak észszerű, szakszerű kezelés mellett íudunk komoly eredményeket elérni. harmadik; -»z állatállomány mennyisége, minősége. Vagyis ez azt jelenti, hogy loo kii. szántóra mennyi számosállat jut, milyen az állatok aránya, szarvasmarha, ló, juh, etb, . Elsősorban nekünk megyei szinten a szarvasmarha tenyésztést kell nagymértékben fellendíteni. Erre az anyag utal is. Felveti, hogy a 3-óves terv időszaka alatt milyen Jí>-ban akarjuk emelni a szarvasmarha tenyésztést, ezen belül a tehenek arányát. Negyedik; az - élőmunka terv elkészítés*, hol mikor alkalmazzuk, elsősorban itt a döntő, hogy mennyire termelékeny az - élőmunka. Ötödik; A vetésterület szerkezete, a vetésforgó kérdése, kalászosok, kapások aránya hogy néz ki. hatodik; a művelési módszerek fejlettsége, elsősorban a növénytermelés vonalán milyen művelési móaokat alkalmazunk és az állattenyésztés vonalán milyen módszereket alkalmazunk. Ezen tényezők határozzák meg az Üzemi belterjességet. Ha ezeket a kérdéseket megvizsgáljuk, látni kell azt, hogy nagyobb beruházásoknálkül nagyobb állami támogatás nélkül tudunk komoly eredményeket elérni azon a téren, hogy termésátlagaink fokozatosan emelkedjenek. Hi ezt a kérdést elég széles körben próbáljuk tudatosítani. Elkészíttettük min cen járásban a J-áves gasdagági tervet. Ide bevontuk a pártonkivüli szakembereket is. Nagyon hasznos volt ennek a megvitatása különösen a gyulai járásban. A járási mezőgazdasági terv vitáján körülbelül 5o ember vett részt, egész nap tárgyaltak arról, hogy mik a tennivalók, mit tudnak saját erőből tenni már ebben az évben is. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének kérdése mintegy fő módszer, fő eszköz. i*zt a tényezők a következőképpen határozzék meg: a mezőgazaasági termelés fejlesztésének és a szocialista átszervezés feladata egymástól elválaszthatatlan kérdés. Nem lehet az egyiket elszakitani a másiktól, no^y ezzel a ténnyel súlyos hibákat, károkat ne okoznánk. Ezért állapit ja meg azt a következőkben a Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikájának tézisei, hogy a mezőgazdeág nagyüzemi átszervezése nem öncél, hanem eszköz, fő módszer a mezőgazdasági termelőerők állandó fejlesztésének, a dolgozó nép - és ezen belül a dolgozó parasztság - jólétének állandó növekedésében. Ahhoz, hogy az egyéni dolgozó parasztok valóban megértsók ezek jelentőségét, egyetértsenek a párt politikájával, első ás alapvető dolog, hogy a meglévő szocialista srektorokat, üzemeinket olyanná tegyük, amjlyek kézzelfoghatóan bizonyítják a több, nagyobb jövedelmet a tagok számára, hogy könnyebben jutnak ehhez a jövedelemhez, akkor ez megkönnyíti a dolgozó parasztok számára a tsz-be való belépést is. Mi szüisóges ahhoz, hogy a meglévő szocialista szektokat vonzóvá tegyük? ""Isősorban az, hogy a gazdaságaik jövedelmezők legyenek, többet termeljenek, jobbminőségü termékeket állítsanak elő, olcsóbban állítsák elő, könnyebb fizikai erőfeszítésekkel. SZÍVÓS, politikai, szervező munkával ki kell kovácsolni a meglévő tszocialista szektorok egységét. Ezen a téren még komoly tennivalóink vannak. Vannak széthúzások, veszekedések a tsz-eken belül, ami távoltartja - főleg a közópparasztokat - a tsz-től.