MDP Békés Megyei munkatervei, jelentései 1952-1955

1952-1955

vezésileg intézkedett azirányban, hogy a vasárnapi cséplést is megszervezzék, egyrészt az állandó dolgozók, vagy ahol ez nem lehetséges, társadalmi munkaerő bevonásával. Megyei viszonylatban a globális cséplés állása augusztus 12-i kiértékelés szerint /megjegyzem,hogy azóta lényeges változás történt/: 61.1$-ra lett teljesítve. ÁG-ok részéről a cséplésterületén a mezőhegyesi ÁG-ban, a dombegyházai áG-ban és a töviskesi ÁG-ban mutatkozik lemaradás. Pl. a töviskesi ÁG 45,»-ig végezte el a cséplést. Ennek oka az,hogy késve kezdtek hozzá a csépléshez, a hordás és cséplési munkálatokat nem tudták egybehangolni. Mezőhegyesen 55$-ig végezték el a cséplést, ami- ugyancsak alacsony eredmény figyelembevéve, Mezőhegyes általános előnyét ugy gépek, alkatrészek és javítások terén, valamint munkaerő tekintetében, a gépekre eső 110-q-s átlagteljesítmény kevés. Ugyancsak kicsi a kombájnok cséplési teljesít menye is, a napi 25-q-ás átlagra. A lemaradás oka a munkafegyelemben mutatkozó hiányosság. Ezenkívül pedig az,hogy a villanyerő meghajtásos cséplőgépek a DAVé*tól nem kapnak kellő mennyiségű áramot. Emiatt pl. Ujmezőhegyesen a 'tagnapi napon a cséplőgépek négyóra hosszat áll tak. A dombegyházai ÁG-ban bérkifizetések terén lévő hiányosságok; okoznak rossa hangulatot a dolgozók között és egybentermelési eredmények romlását. A dolgozók részéről bérfizetési reklamációk rendszeresek a gazdaság felé. Ezek a fizetési eltérések abból adódnak, hogy a gazdaság vezetősége nem fordit kellő gondot annak ellenőrzésére, hogy a munkacsapatvezetők milyen munkát végeznek a munkalapok beadása terén. Ugyanis több munkacsapatvezető hiányos feljegyzéssel, illetve nem kellő időben adta be a munkalapokat számiejtésre, arra hivatkozva,hogy 8$_ért nem érdemes ezt a feladatot elvégezni. Begyűjtés terén ujabb községek teljesítették l00$-ig a beadást. Igy pl. Gyula város, Ecsegfalva község és Kondoros község. Nagy általánosságban az tapasztalható,hogy megyei viszonylatban a dolgozó parasztok egyenes a cséplőgéptől teljesitik a beszolgáltatási kötelezettségüket, azonban olyan hangulat is tapasztalható a dolgozó parasztok között, hogy nem biztosak a felől, nem lesz-e pótkivetés. Ezt kimutatja K.Nagy Mihály békési 6 holdas pk, dolgozónak a megnyil vánulása, hogy beadási kötelezettségének szivesen és könnyen eleget tudott tenni,'csak attól fél,hogy megint ugy lesz mint tavaly, ha a község nem tudja teljesiteni tervét, akkor megint mennek majd azokhoz, akik már teljesítették a beadási kötelezettséget. Tanácsszerveink részéről a begyűjtés terén kétfajta káros véglet alakult ki. Egyik véglet, melyet pl. Újkígyóson tapasztaltunk az, hogy a tanács beosztottai túlságosan keményen, mondhatni durván kezelik azokat a személyeket, akik hátralékosok lettek a begyűjtésben. A másik véglet pedig az,hogy a községi vezetők túlságosan elnézőek azokkal szemben, akik elmaradtak a beadás teljesítésével. Nem alkalmazzák következete sen a törvényes szankciókat. Pl. kialakultak olyan nézetek, mint pl. Békés községben, hogy a hátralékosokat előbb meg kell győzni arról", hogy teljesítsék beadásukat. Ez az elmélet annál is károsabb, mert a járásban lévő több mint 300 hátralékos "Meggyőzése" komolyan hátráltatná a begyűjtés mielőbbi maradéktalan teljesítését. Hasonló jelenségek mutatkoznak a sarkadi járásban is. Pl. a zsadányi tanácselnök, névszerint Szilágyi Zsigmond a hátralékosokkal szemben nem alkalmazza kellő szigorra a kártérítés kivetését, ezért jelenleg olyen hangulat van a községben, hogy csak a buza adót kell teljesiteni, a többit majd elengedik. Nóvák József okányi tanácselnök viszont ugy nyilatkozik a hátralékosokról, hogy beadnák azok, ha volna nekik. . / .