MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1951. január 19. - 1954. március 16.
1951. február 17.
ff • , • ' • • - lo alapszabályokat. Mi a népnevelőknek kiadtuk az alapszabály füzetet, III- as tipusuból nein VOÜ/KZ elé:.;, azt lesokszorositottuk. A népnevelők a helyszínen megmagyarázták mi a különbség a különböző tipusok között. Az 5o tagu speöiális brigád most már' Endrőd községet kezeli súlypontként. A sulypontkérdést a következőképpen csináltuk: Nem elégedtünk meg azzal,hogy egy közsé :et súlypontként kezeljünk. Meghatáróztuk,hogy a községnek melyik része a legjobban előkészített talaj a tszcs, fejlesztés céljára.Minden ott élő dolgozó parasztot névsor szerint nyilvántartásba vettünk. Most is meghatároztunk Endrőd határában egy körzetet, oda, ment ki az 5o tagu brigád .Ezt a községen bélül is súlypontként kezeljük. Nem az a cél,hogy ott lo dolgozó paraszt lépden be a tszcs-be, hanem a népnevelő munkát mindaddig arra a területre irányítjuk,- igy történt Ecsegfalván is -, amíg ott komoly eredményt el nem érünk. Különös gondot fordítunk a népnevelő brigáddal való foglalkozásra. Amikor bejönnek elmondják a felmerült ellenérveket. Azokat a pártveze;őség megtárgyalja, kidolgozza rá a válaszokat, s mielőtt másnap kimennek rövid megbeszéléséén elmondjuk nekik az ujabb szempontokat. Zsidi elvtárs: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatban a következőkre szeretném az elvtársak, figyelmét felhívni; A súlypontok helyes megválasztására. Olyan részen képezzünk súlypontot, ahol középparasztok is. vannak. Az uj tszcs, alakitókból minél többet kapcsoljunk be a népnetelő munkába.Ha egy uccát beszerveznek, akkor írják ki az X u ccára,hoay ezen a részen,mindenki belépett a tszcs-be.^e loo fo-va menjünk. Minden községben van olyan család, akiket nem vesznek be a tszcs-be. Az a fontos,hogy a dolgozó parasztság többsége lépáen be. Ahol hangos híradót tudnak beállítani, használják fel. * Szabó elvtárs ugy látja,hogy ahol a begyűjtés megy, ott megy a tszcs, szervezés is. Ez nem ellentétes egymással.ízért megy a begyűjtés, mert az ellenséget erősebben vertük vissza, ott könnyebb lesz a tszcs, szervezés. Bába elvtárs: Voltam Turkevén, Karcagon. Ott mozgósítottak minden leheti erőt,hogy a dolgozó parasztokat felvilágosítsák.Este bementek a népnevelők elmondták,hogy milyen érveket hoztak fel a parasztok. A pártvezetőség azokat kidolgozta és másnap I tudták milyen érveket vigyenek ellene. A földjáradékot' a tszcs-k előzőleg kifizették.A bevitt jószág után a járandóságot kifizették.Erre a tszcs-k kapnak OSZH hitelt. Fel-hivom az elvtársak figyelmét,hogy az uj tszcs-k elnökei megválasztására igen nagy gondot fordítsanak. Ahol alakítottak csoportot és mód van rá alakítsanak pártszervezetet is. A szarvasi járás-most komolyan irányt vett a tszcs, szervezésre. Ez is eredmény már ahhoz képest,hogy ott ezelőtt egyáltalán nem ment ez a munka. Tolnai elvtárs: A kádermunka területén van javulás, de nem olyan,hogy lényeges változás lenne a járás területén. A községi pártszervezeteknél is kevéssé megy a kádermunka vitele. A közeljövőben induló 2 hónapos iskolára már mintegy 15o embert néztünk meg és még nincs meg a 80 megfelelő elvtárs.A legmeggondolatlanább javaslatokkal jönnek az elvtársak. Sorozatosan fel lehet sorolni az őrmestereket, a jugoszláv kapcsolatokat-, a kulák rokonokat. Elvtársak nemcsak a káderes, hanem elsősorban a titkár elvtársak felelősek a kádermunkáért.Nem az utolsó héten kell keresni az iskolára elvtársakat, hanem már most a következő iskolára.A mezőkovácsházá járásból eddig 3 elvtárs van iskolába javasolva, de legalább 12-őt megnéztünk.
