MDP Békés Megyei aktívaértekezletei 1948. július 3. - 1954. október 30.

1954. október 16.

Mi Békésmegyei funkcionáriusok, szakemberek, dolgozó parasztok nem nézhetjük szégyenérzet nélkül, hogy mógegyszer ilyen alacsony buzaátlagtermésünk legyen, mint az idén volt. Ezért mindent el kell követnünk, hogy az idei év rossz átlagtermése ne ismétlődjék meg és a- jövőben évről-évre emelkedjék a holdankénti átlagtermésünk. A mezőgazdaság lassuütemü fejlesztése mindenekelőtt a vezetés munkájában gyökeredzik. Párt és tanácsfunkcionáriusaink, a mezőgazdasági szakember*:: szakigazgatási szervek nem harcolnak következetesen « mezőgazdaság fejlesztési tervek megvalósításáért. Munkájukat főleg a márél-holnapra való élés, az adatgyűjtés, az alkalomszerű és kapkodó ellenőrzés jellemzi. Fincs komoly és hathatós befolya suk a mezőgazdasági ter-elés ' alakulás ara, a holdankénti terméshozam növelésére. Ennek oka egyrészt, hogy nincs céltudatos, tervszerű'munka a kiszállásokban, nem készülnek fel mielőtt kimennek a területre és a vezetők nem ellenőrzik a munkatársak munkáját, nem számoltatják be' végzett munkájukról, nem adnak hathatós segitséget számukra. Sokszor kiszállnak azért, hogy az irodában ne legyenek.„Számos tapasztalat mutatja, hogy a megyei tanácstól, a me zőgazdas-ági igazgatóségtől, vagy más egyéb szervektől szinte egész hétre kiszáll az osztály valamennyi munkatársa, de senki nem tudja, ho^y mit csinálnak, hogyan dolgoznak a területen. Ennek a vezetési stilusnak véget kell vetni és-minden vezető a maga területén a legnagyobb következetességgel, a legnagyobb tervszerűséggel irányitsa a munkát...segitse a munkatársakat", hogy ezen keresztül a helyszínen az ellenérzés és a se gités hathatósan megjavuljon. Érezni kell a termelőszövetkezeteknek, a gépállomásoknak, a tanácsoknak és minden szervnek, amikor ellenőrzést "gyakorolnak munkájuk felett a segitséget. A vezetési stilus megjavítása nólkülöhhetétlen feltótele a mezőgazdaság erőteljesebb fejlesztésének. De nemcsak az a feladatunk, hogy megállapítsuk és regisztráljuk a hibákat, hanem az is, hogy meglássuk ós felkaroljuk a helyes kezdeményezéseket, az észlelt dolgok- ] ból messzemenő következtetéseket vonjunk le és harcoljunk a jó tapasztalatok általánosításáért, a hibák kiküszöböléséért. Számos he-lyen termelőszövetkezetben, gépállomásokon, állami gazdaságben, egyéni parasztgazdaságokban igen egészséges kezdeményekések, tapasztalatok vannak, amelyek magymértékben előrelendítik a mezőg .zdi sá holdankénti terméshozamát. Pl. Medgyesegyházán a Moravszki termelőszövetkezet igen -azdag termést takarított be az idén. Búzából a megye atlagán felül 8 mázsát aratott holdanként. Kukoricatermése eléri a 4o,,sőt 45 mázsát. Cukorrépából holdanként 23o-25o mázsát termelnek. És még sorolhatnám az eredményeket. Ezt a nagy termésátlagot elsősorban azért érték el, mert a terr;:előszövetkezetben-jó a munkaszervezés, helyesen' és következetesen elkalmazzák a premizálási rend szert. Elmondják, hogy pl. egy munkaegységre kb. 3 kg. tengerit osztanak, De mivel e területen is bevezették a premizálást a munkaeg.ységre járó 3 kg-on felül lo-15 kg. kukoricát is osztanak a premizá-' lás cimen. Hasonló példákat lehet felhozni az állattényésztéTr vonalén is. Tudót dolggx- hogy állattenyésztésünk fejlődését, a minőségi tenyészállat felnevelését, a magas tejhozam elérését me yénkben nagyban akadályozza a növendékállat gondozása körül meglévő fogyatékosságok. Azállatgondozók csak addig vannak anyagilag érdekelve, amig elválaszt^ ják a borjut, vagy a malacot. Emiatt a növendékeink, süldőink satnyák, csenevészek és alig lehet közülük megfelelő^tenyésztállatot felnevelni. A megyei mezőgazdasági igazgatóság ós az állattenyésztési igazgatóságok helyesen tennék ha a helyes kezdeményezéseket tanulmányoznák és a tapasztalatok alapján feldolgoznák és éltalánosita nák a megyében. •